A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban)

Fülszöveg Jürgen Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizde írt alapműve mára a szociológiai és történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló póltó (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt, mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekintik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát". Vissza Tartalom Előszó az új kiadáshoz (1990) 7 Előszó (1961) 47 A polgári nyilvánosság típusának propedeutikai elhatárolása 51 A kiindulópont 51 A reprezentatív nyilvánosság típusáról 55 Kitérés: A reprezentatív nyilvánosság vége-a Wilhelm Meister példáján szemléltetve 63 A polgári nyilvánosság keletkezéséről 66 A nyilvánosság társadalmi struktúrái 81 Az alaprajz 81 A nyilvánosság intézményei 85 A polgári család és a közönségre vonatkoztatott személyesség intézményesítése 101 Az irodalmi nyilvánosság viszonya a politikaihoz 110 A nyilvánosság politikai funkciói 116 Az angol fejlődés modellje 116 A kontinentális változatok 127 A polgári társadalom mint a magánautonómia szférája: a magánjog és a liberalizált piac 135 A nyilvánosság ellentmondásos intézményesítése a polgári jogállamban 142 Polgári nyilvánosság - eszme és ideológia 154 Public opinion-opinion publique-közvélemény: a toposz előtörténetéről 154 A publicitás mint a politika és a morál közvetítésének elve (Kant) 173 A nyilvánosság dialektikájáról (Hegel és Marx) 189 A nyilvánosság ambivalens felfogása a liberaizmus elméletében (John Stuart Mill és Alexis de Tocqueville) 202 A nyilvánosság társadalmi struktúraváltozása 217 A közszféra és a magánszféra tendenciaszerű összefonódása 217 A szociális szféra és az intim szféra polarizálódása 230 A kultúrán elmélkedő közönségtől a kultúrát fogyasztó közönségig 240 Az elmosódott alaprajz: a polgári nyilvánosság szétesésének fejlődési iránya 259 A nyilvánosság politikai funkcióváltozása 266 Az írogató magánemberek zsurnalizmusától a tömegközlési eszközök által nyújtott közszolgáltatásokig-a hirdetés mint a nyilvánosság funkciója 266 A publicitás elvének megváltozott funkciója 283 Előállított nyilvánosság és nem nyilvános vélemény: a lakosság választói magatartása 303 A politikai nyilvánosság a liberális jogállam szociális állammá való transzformációjának folyamatában 316 A közvélemény fogalmáról 332 A közvélemény mint államjogi fikció-és a fogalom szociálpszichológiai felbomlása 332 Egy szociológiai tisztázási kísérlet 342 Irodalomjegyzék 351 Utószó (Felkai Gábor) 363 Névmutató 389