A szerzetesség története (Gecse)

"A vallástörténet tanúsága szerint a szerzetesi életeszmény a legkülönbözőbb vallásokban megtalálható. Már a kereszténység megjelenése előtt általános volt a meggyőződés, hogy az aszkézis, az elmélyült elmélkedés és a világtól való elkülönülés révén bensőséges kapcsolatba léphet az ember az Istenséggel." - írja a szerzetesi intézményrendszer világtörténetét feldolgozó könyve bevezetőjében Gecse Gusztáv. ; A szerzetesség első nyomait a védikus vallások keretei között találja meg Indiában, Kr.e. II. évezredben, majd az időben tovább haladva a brahmanizmus aszkétáit, vándorló életmódjukat ismerteti. Olvashatunk az antikvitás szerzeteseiről, az iszlám közösségekről. Az ókeresztény aszkétizmus és remeteség összefoglalása után a keleti-, majd a nyugati-szerzetesség kialakulását mutatja be. Ezt követően a nagyobb szerzetesrendek történetét (A bencések, Az Ágoston rendek, A lovagrendek, A kolduló rendek, A jezsuiták stb.) ismerhetjük meg. Hitbuzgalmi tevékenységük mellett kulturális, oktató és karitatív munkálkodásukat is bemutatja. Betekintést enged a történeti rendek után a modern szerzetesi családok életébe is. Összefoglalása elsősorban a férfiszerzetekre koncentrál, de szól a női kolostorokról is. Függelékében a főbb férfirendek katalógusát is megtaláljuk azok minden fontos adatával, majd felsorolja az 1950-ben megszüntetett magyarországi rendeket. Külön figyelmet fordít a hazai szerzetesség történetére és mai életük bemutatására.