A szélparipa

Igaz a szél elvett pár tizedet a világcsúcsomból, de legyen boldog vele. A háromnegyven-egész nyolccal én is boldog voltam. Teljes egy másodpercet javítottam Landy ezerkilencszázötvennégyes világcsúcsán. A bejelentésre tombolt az aréna, képtelenség volt folytatni az éppen akkor zajló ügyességi számokat, minden az új világcsúcs körül forgott. Először Náci bácsi ölelt meg, majd Pista, aztán Vuorisalo és Huttunen. Megfogtuk egymás kezét és futottunk egy kört az arénában. Életem leglassabb négyszáz métere volt, de a legboldogabb is. Szerettem volna, ha sosincs vége annak a körnek, ha örökké tart az a mámorító pillanat, ami olyan ritkán jön el, és akkor is csak a kivételesen szerencsés emberek életében. A világ leggyorsabb embere voltam ezerötszáz méteren.