A székelyek nyomában

Az erdélyi jogtörténettel kapcsolatos munkáiról ismert szerző e könyvében megkísérli a székelység sorsát követni. A jogtörténeten kívül a történelem egyéb segédtudományát is segítségül hívja ehhez. Képet vázol fel arról, hogy merre vezethetett a székelyek útja a Fekete-tenger partjáról a mai településekig, hogyan találtak helyet az avar birodalomban, majd Magyarországon és ,,Erdélyország"-ban. Követi a székelység számos szórványának útját is a Szeret folyó tájától az Újvilágig. Rövid, de érdekes sétára viszi az olvasót az erdélyi Székelyföldön kívül a Dunatáj fontosabb székely települési területeire és Buda környékének székely ,,szigetei"-re is. Ízelítőt kapunk a székely rovásírásból, majd a szerző megismertet negyvennél több kiemelkedő székely egyéniség élettörténetével. A könyv végig érezteti a szerző felfogását: a székelység magyar, nem pedig elmagyarosodott idegenekből keletkezett népcsoport. A könyvben a szerző számos bizonyított tényt és adatot gyűjtött össze. A székelység teljes, hiteles története azonban még sok kutatás, feltevések, logikai következtetések tudományos bizonyítását igényli. A munkát be kell fejezni, a magyar történelem egy részéről van szó. Balás Gábor érdekes, változatos módon ismerteti meg az olvasót a székelyekkel, életmódjukkal, szokásaikkal. Gondolkodásmódjukban, életszemléletükben sok olyan jellegzetes vonást ismerünk meg a könyvéből, amelyek elgondolkodtatóak, megőrzésük egész népünknek érdeke.