A sejtek elméje, avagy fajunk szándékos mutációja

A Homo sapiens négy és félmilliárd tagja létezési módja hiábavalóságának tanulási folyamatát éli, pont úgy, mint egy nap, néhány hal megtanulta kopoltyúi hiábavalóságát a szárazföldön, és kétéltűvé fejlődött. Amennyiben azok a halak vízi tudományukat igyekeztek volna fejleszteni, új kopoltyúkat és új filozófiákat kiagyalni, teljes mértékben elvétették volna a lényeget. Most az a kérdés, hogy megtaláljuk-e az utat, hogy többé már ne javítgassuk az emberi fuldoklást, hanem hogy másként létezzünk és éljünk a Földön. Létezik-e ebben a testben egy fogantyú, egy emelőkar, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megváltoztassuk földi létezési módunkat, ugyanúgy, mint ahogy az első mentális rezgés három millió éve kikövezte az utat Einsteinhez és a Boeing 747-eshez? Milyen rezgés? A testben, hol? Lehet, hogy az élő anyag ősi formája, a sejt tartalmaz egy tudatosság-erőt, vagy rezgésmódot, ami képes összes jelenlegi készülékeinket és értelmetlen mesterkedéseinket elavulttá tenni? Más szavakkal, a sejtek elméje, ami új energia forrásokat, új kommunikációs módszereket nyit meg nekünk, egy új erőt az anyag kezelésére. Egy új biológia és egy új tudatosság, ami lehetővé teszi majd, hogy szembenézzünk egy önpusztításba rohanó faj kihívásaival.