A pozsonyi vár és a váralja

Előszó Részlet a könyvből: "Akár a lombjafosztott odvas cserfa, úgy áll a hegyfokon a rombadőlt vén királyi lak. Ablakain a varjak és denevérek röpködnek ki és be, fergetegek rontják-bontják s a benne tanyázó siket csendet olykor egy-egy lehulló kődarab visszhangja veri fel. A falrésekben gyökeret fog a szélhordta mag és zöld koszorút fon a párkányokra. A Duna felé meredeken aláeső, a többi oldalon lépcsőzve lejtős fennsíkról igéző kilátás esik a Csallóköz csalitos ligeteire, északnak a Kiskárpátok szőlőtermő lankáira és erdős rengetegeire. Az őskor emberének bő kedve tellett a vadászat, halászat örömeiben e tájon és bizonyára állandó tanyát is rakott magának."