A nő a Kolumbus előtti Amerikában

A régi amerikai művészet kezdetét egy ismeretlen nő képmása jelzi; és egy, a történelemből ismert asszony, Malinche - a későbbi Dona Marina - volt az, akinek a segítsége nélkül Hernán Cortés aligha tudta volna olyan könnyen meghódítani Mexikót és Közép-Amerika nagy részét. Egy példázatszerű , komikus jelenet jelezte az indián magaskultúrák tragikus bukását. Amikor Cortés útközben partra szállt a Mexikó-öböl délkeleti részén, az indián méltóságok szeme láttára színjátékot rendezett, hogy lenyűgözze őket. A főszereplő egy kanca és egy forróvérű csődör - az indiánok előtt ismeretlen, épp ezért titokzatos állat - volt. A felgerjedt négylábú udvarló hangosan nyerítve, dobogva rontott a gyülekezőhelyre, mert megszimatolta a spanyolok által röviddel előbb elrejtett kancát. A spanyol katonák anyanyelvükön csillapították le a tomboló állatot, s az indiánoknak e szavak varázsigéknek tűnhettek. A várt hatás nem maradt el. A törzsfőnök húsz fiatal nőt ajándékozott a spanyoloknak, közöttük Malinchét, akit Cortés magának tartott meg tolmácsnak s egyúttal szeretőnek. A többieket a századosok és a hadnagyot kapták. A mai Mexikó területén egy kialudt vulkánon kívül semmi sem őrzi a spanyolok későbbi tevékenysége szempontjából oly fontos munkatárs, Malinche emlékét. A spanyol és a nahua, az aztékok anyanyelve, valamint a maja nyelv közötti kapcsolatot egy Jerónimo de Aguilar nevű férfi teremtette meg, aki a spanyol Valdivia vezette 1511-es expedíció alkalmával több más hajótöröttel együtt Yucatánban ért partot, és maja-indiánok fogságába került. Amikor hírül vette a spanyolok újabb hódítási kísérletét, megszökött, hogy eljusson Cortés csapataihoz.