A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája 1868

Magyarországon az első - és európai mércével nézve is - korszerű nemzetiségi törvény a kiegyezést követő évben született meg. Ez a dokumentumkötet a törvényjavaslat 1868 őszi vitájának mintegy ötven fölszólalását (vagy annak fontos részleteit) adja közre. Az előszóíró Schlett István szerint két nézőpont - a magyar nemzeti szabadelvűség és a nemzetiségi nacionalizmus - találkozási pontján keletkezett a törvény, amelynek vitája igen magas színvonalú, csakugyan szakszerű érveket ütköztető volt. De kitapinthatók a polémiában az unitarista nemzetállam és a föderalista államszerkezet ellentétei, a politikai nemzet és a kulturális nemzet 19. századi koncepciói, és ezek mind megmutatkoznak a képviselők szóhasználatában is. A vitaindítót és a törvényjavaslat szövegét Deák Ferenc fogalmazta meg, részt vett a polémiában pl. Eötvös József, Sztratimirovics György nagybecskereki szerb képviselő, Borlea Zsigmond az erdélyi románság képviselője, Hunfalvy Pál, Justh József, Tisza Kálmán, Zmeskál Mór felvidéki szlovák képviselő stb.