A magyarság kulturális földrajza II.

Ismertető: Negyedéves angol-földrajz szakos egyetemi hallgatóként kínált meg a lehetőséggel professzorom, hogy kapcsolódjak be egy kutatás háttérmunkálataiba, azaz a bölcsész és a geográfus együttes látásmódjával próbáljak képet festeni hazánk nyelvismeretéről az általa szállított adatok segítségével. A munka elkészült, amelyet ettől kezdve a - társtettesség ürügyén - már mindketten sikerrel hasznosítottunk. Részemről ez a feladat adta meg a motivációt és a belépőt a tudományos kutatás addig vajmi kevéssé vonzó műveléséhez, mesteremet - aki pedig közismerten nem egy ötletszegény alkat - újabb elképzelések megvalósítására ösztönözte. E tervek között szerepelt a társadalomföldrajz tárgykörének bővítése, amely a geográfikum egyetemi szintű képzésének pécsi meghonosodásával, majd izmosodásával megkerülhetetlen feladatként jelentkezett. Mindezek talán még nem jelentették volna törvényszerűen a kulturális földrajzi kutatások intézetünkben történő újjáélesztését, ha nem jön Szépe György nyelvészprofesszor, aki pedig a bölcsészképzésbe kívánt valami újat becsempészni. E szerencsés konstelláció oda vezetett, hogy 1994-től Tóth József professzor előadásaival beindult a Magyarság kulturális földrajza című kollégium, amelybe egyre gyakrabban kapcsolódhattam be saját témáimmal. Az úttörő évek kutatási-oktatási tapasztalatait adtuk közre 1997-ben a stúdium előadás-anyagainak könyv formában való megjelentetésével, tudva azt, Hogy a folytatással sem maradhatunk sokáig adósak. Jelen kiadás megszerkesztésekor már - a kulturális földrajz általunk leginkább elfogadott látásmódja szerint - következetesen építettük fel a tartalmi mondanivalót, törekedve arra, Hogy ne csak azokhoz szóljunk, akik tanulmányi kötelezettségből veszik kezükbe könyvünket, hanem mindenki hasznos olvasmányként értékelhesse, aki többet szeretne tudni a magyarság kulturális ismérveiről. Ez utóbbi szempontot is figyelembe vettük akkor, amikor eltekintettünk a szövegközi hivatkozásoktól, természetesen nem megfeledkezve a szerzőkről, akiknek munkáit - részletesen lásd az irodalomjegyzékben - könyvünk elkészítésekor hasznosítottuk. Mindezek fényében az első nagyobb egységben a kulturális földrajz elméleti kérdéseivel foglalkozunk, bemutatva a tudományterület rendszertani helyét, alapfogalmait, főbb vizsgálati spektrumát. A második részben azon hatótényezők részletes bemutatása kerül terítékre, amelyek markánsan meghatározzák az ország kulturális térképét. Hazánk térben is rendkívül változatos kulturális jellemzőiről a harmadik egységben olvashatunk részletesen. Végül a magyarság országterületen kívül élő csoportjainak rövid bemutatására térünk ki, amely természetszerűleg közel sem teljes, reményeink szerint jelzi ugyanakkor azt a felfogásunkat, miszerint a kulturális jellemvonások számbavételekor nem állhatunk meg az ember alkotta államhatároknál. Tartalom: Előszó az olvasóhoz 5 A földrajztudomány tárgya, helye a tudományok rendszerében, belső tagozódása 7 A történeti és földrajzi szemlélet szükségszerű egysége 17 Bevezetés a kulturális földrajzba 27 A tudás és a tér 47 Magyarország népességföldrajzi viszonyainak kulturális hatásai 61 A migráció és mobilitás kulturális hatásai 81 Az urbanizációs folyamat kulturális sajátosságai, eredményei 99 Kulturális infrastruktúra 117 Az analfabétizmus területi képe Magyarországon 149 Magyarország iskolázottsági térképe 179 A magyar társadalom foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai 207 A népesség nyelvismereti képe Magyarországon 235 A tudományos élet területi sajátosságai 263 A környező országok magyarságának területi-kulturális jellemzői 289 A magyar emigráció kulturális jellegzetességei 313 A magyarság kulturális eredményei a globális világban 335 Irodalom 357