A magyarországi cigány értelmiség helyzete , mentális állapota

ELŐSZÓ Ennek a munkának az alapja az a kutatás, melyet 2004 tavaszán végeztem, s melynek célja az volt, hogy feltárjam a mai magyar cigány értelmiség helyzetét, az értelmiségivé válás útját, annak nehézségeit, motivációit. Kutatásomban az a kérdés is vezérelt, hogy megtudjam, hogyan fogadja a diplomás cigány embereket a cigány közösség, s hogyan a többségi társadalom? Milyen mértékben szakadtak el gyökereiktől, s az integráció sikeres, sikeresebbe az ő esetükben? Mint mentálhigiénés szakember kíváncsian vizsgáltam, milyen ,,árat" kellett fizetnie a társadalomnak e periférián élő, stigmatizált kisebbségének az értelmiségi státuszba történő felemelkedésért? Az utóbbi években főiskolai oktatóként újra és újra szembekerültem hallgatóim előítéletes attitűdjeivel. Nem rosszindulat, sokkal inkább a tudatlanságuk, ismerethiányuk, szűk látókörük okozza, hogy döbbenten és hitetlenkedve fogadják, amikor a felsőoktatásban egyre nagyobb számban résztvevő cigány származású fiatal és kevésbé fiatal hallgatókról és kollégákról, az ő életútjukról beszélek. Az ő okulásukra, látókörük tágítására, előítéleteik eloszlatására is készült ez a munka. Kutatásom során nagyon sokféle lelkiállapotú cigány emberrel találkoztam; csalódottal, szomorúval, bizakodóval egyaránt. Megtisztelő számomra, hogy válaszoltak kérdéseimre, valamilyen szinten beavattak életük, sorsuk alakulásába. Vissza TARTALOM Előszó 8 1. Az értelmiség 9 1.1. Az értelmiség meghatározása, értelmiségi tipológiák 9 1.2. Az értelmiség funkciói 11 1.3. Az értelmiségivé válás útja, az oktatás társadalom-és eszmetörténete (rövid áttekintés) 13 1.4. A magyar értelmiség összetétele, kialakulása 14 1.5. Az értelmiség a rendszerváltás időszakában 16 1.6. Az értelmiség helyzete, értelmiségi dilemmák a 21. század elején 18 2. A cigány értelmiség 20 2.1. A cigány értelmiség kialakulása, összetétele 20 2.2. A cigány értelmiség képzése 24 2.2.1. Az első generációs cigány értelmiség problémái, nehézségei.. .25 2.2.2. A kisebbségi lét lélektani következményei 26 2.3. A cigány értelmiség előtt álló feladatok, lehetőségek 27 2.4. Cigány hallgatók a felsőoktatásban 32 3. Egészség, mentális egészség 35 3.1. A mentális egészség meghatározása 35 3.2. A lelki egészség összetevői, jellemzői 36 3.3. A mentálhigiéné fogalma, lelki egészségpromóció 40 3.4. A mentális egészség zavarai,mentálhigiénés problémák, a mentális állapot mérése 41 3.5. A magyar társadalom egészségi állapota, mentális helyzete 44 3.5.1. A cigány lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a mentális egészségére 46 4. A cigány értelmiség helyzetének, mentális állapotának felmérése egy nem reprezentatív mintában 47 4.1. Kutatásom célja, hipotéziseim 47 4.2. Kutatási módszerem, kutatási mintám 48 4.2.1. Kérdőívek 49 4.2.2. A minta, a mintavétel módszere 50 4.3. A kutatási minta adatainak statisztikai elemzése 50 4.4. További összefüggések feltárása, hipotéziseim megválaszolása 68 Összegzés 72 Köszönetnyilvánítás 74 Hivatkozások 75