A királyné napja- Székelyföldi mondák, regék és igaz történetek

Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. ELŐSZÓ Kedves Olvasó! Ahogy a finneknek megvan az eredeteposzuk, a Kalevala, mert töredékeiből, az úgynevezett rúnókból, népi énekekből a neves finn költő, Lönrott összerakta, ugyanúgy mi is biztosan állíthatjuk, hogy regéinkben, mondáinkban és némely meseelemünkben az elveszett hun-magyar őseposz egy-egy töredékét őrzi a megtartó népi emlékezet, s ezekből ismerhető meg a régmúlt, ezekből építhető fel a magyarság eredeteposza. A parasztok fecsegő énekei - miként lángot a hamuba bújt parázs - minden bizonnyal átmentették a magyar identitás gyökereit ide, ebbe a késői időbe. Önazonosságunk forrásait azonban nálunk sokáig az érdektelenség vagy inkább a rosszul értelmezett tudományosság sorvadni hagyta, holott bennük pótolhatatlan értékek rejtőztek, amelyek révén fenntartható és kiépíthető lehetett volna az egészséges történelmi tudat. A nyomjelzők azonban még így is ott rejtőznek titkon a néplélekben. Ahogy korábban közvetítették, ma is ugyanúgy közvetítenék, ha hagynánk, a múltnak sok-sok évszázadra visszaterjedő misztériumát. Nyilvánvaló, hogy maga a történettudomány nem épülhet a regék táplálta mítoszokra, hiába vannak jelen azok évezredek óta a nép ajkán, mert a nemzet története több és sokkal érdekesebb annál, amit minduntalan adatokkal, tényekkel és tárgyi emlékekkel kell bizonyítani. Népmondáink - még a viszonylag későbbi korok eseményeinek megítélésekor is - egy kicsit másképp szólnak, mint a tudomány. És különösen igaz ez a Székelyföldre, Bánk népére, avagy a nyolcadik törzsre, hiszen itt a sajátos történelmi sors következtében más szerep jutott a nyelvnek, s más a népet formáló életszemléletnek, így a mondának és a mesének is. Csodálatos a megtartó erő, ami e fecsegésben és az emlékezésben rejlik! Jó testvérével, a teremtő képzelettel együtt jellemet és szellemet formáló lehet akár ma is. Érdemes betekinteni a székelység titkos, régvolt és közelebbi világába a regék és a legendák, a mondák és az újabb keletű történetek által. Az Árpád és Balambon és A turul fia című kötetek után most a harmadik könyvet, A királyné napja című munkát ajánlhatjuk az olvasók szíves figyelmébe. Vissza TARTALOM HUNOK, SZÉKELYEK, MAGYAROK Attila koronája 9 Réka síremléke 10 Miért szent a magyar korona? 11 A királyné napja 11 TÖRTÉNELMI KÖRJÁRAT A SZÉKELYEK MÚLTJÁBAN A római út 15 Szászölő hely Hagymás 19 A bágyi vár kulcsa 20 Béla vára 22 A homoródszentmártoni zászlórúd 25 Tatárfülek 27 Lokodi rege 27 A karácsonyfalvi paradicsom 28 Bába fergeteg 30 A sion hegyén 31 Dálya 32 Dersre se! 33 Az íjász 35 A Bethlen-címer 36 A ravai tatárlikak 39 A kötélhúzás 39 Törökvár 40 Az anya-hegy 41 Ocfalva 42 Bikafalva 42 Vaskaja 43 Kőrispatak 44 Atyha 45 A főkirálybíró gagyban 46 Budvár utolsó gazdája 49 Be étlen! 50 A cifrák 51 Zetelaka 51 A csengővásár 52 Heydte sisakja 53 Árva Bethlen Kata 54 Az utolsó ázsiai magyar 55 Tortanya 56 A száldobosi likaskő 57 A vargyasi ács 57 A medvés címer 58 Csomafalva 59 A szabédi orgonasíp 60 Katonadomb 61 A paniti pipaszár 62 A tizenöt mázsás harang 63 Szent Péter kútja 64 A gerendi vendég 64 Az aranyosszéki gerendásút 65 Zsidóvár 67 A torockói hosszúkő 67 Leánykő 68 Székelyvár 68 Báthory és a székelyek 70 A függetlenség alkonya 71 A magyar király meg a szeredaiak 73 Tatárok útja 73 Kápolnahegy 74 A csíki vereskép 75 Csíksomlyó 75 A csíki fekete kendő 77 A háborgó lélek 78 A somlyói szent antal kápolna 78 Paphalála 79 Negyedfélmegye havasa 80 Szegelet földje 82 Széphavas 83 Pogányhavas 84 Szentdomokos sziklabércei 84 Rapsonné kincse 86 Büdösszállás 87 Akik kézzel-lábbal táncoltak 88 Torja vára 89 A torjai büdös 90 Zalány 91 Tatárdomb 93 Kovácshegy 94 Pókahalma 95 Szentkatolna 96 Deszkaváros 96 A darabonterdő 97 Az eresztevényi óriás 98 Janka feje 99 Doboly 100 A törökök dinnyéje 100 Az ósáncnál 101 Kuruchalom 102 Décse köve 103 Kárhágó 103 A kormánybiztos 105 Halvaszületett 106 MESÉK, ANEKDOTÁK, IGAZ TÖRTÉNETEK Mátyás király récéi 111 Mátyás király képmása 113 A járás legszebb asszonya 115 Jókai földrajztudománya 119 A szökdécselő állat 120 A gazdag ember meg a pap 123 A székely pesten 125 Mihály bá ördöge 126 A boszorkányok pogácsája 128 Szegény feje, jeje! 131 A visszajáró lélek 133 A megpatkolt boszorkány 134 A böjti boszorkány 138 A tetű meg a bolha 139 Elkéstél, póli! 140 Boszorkányjegy 141 A boszorkány ujjasa 143 A székely meg a patikus 144 Az tudja, aki húzza 148 A szerencsés falu 149 Asztalos úr 150 Kardából ember lett 151 A kulák 152 Gedán 153 A gondozó 155 A cigány vacsorája 156 A karácsonyesti ég 159 Gyertyaszentelő 160 A korondi írók 161 Függelék 162 Bibliográfia 184