A kereszténység története

Az 1928-ban született, Oxfordban végzett, kiemelkedő angol történész rendkívül termékeny tudományos munkássága mellett keresett előadó, továbbá Margaret Thatcher, majd Tony Blair tanácsadója volt. Több műve magyarul is megjelent. A kereszténység története másik, hasonlóan nagyszabású könyvét, A zsidók történeté-t folytatja. Johnson nem tartozik a száraz, akadémikus szaktudósok közé, műve a nagyközönségnek szól, élvezetes stílusban, színes és megvilágító erejű anekdotákkal megtűzdelve mutatja be, hogyan bontakozik ki egy kis zsidó szektából, emelkedik fel és terjed el világszerte a hit és szeretet útján megváltást ígérő tan, amelyet Jézus, a vándorprédikátor hirdet. Ahogyan a hit terjed, felüti fejét az eretnekség is. Az újhitűek némely tévedése a nyelvi különbségekből adódik, mások a szóbeli hagyomány félreértelmezéséből. Belviták és egyházszakadás jegyében kezdődik a keresztény egyház története. Johnson bemutatja a folyamatot az üldözéstől a hivatalossá válásig, és azt a szerepet, amelyet ebben a kora középkori egyház és hittudomány olyan nagy egyéniségei játszottak, mint Origenész, Tertullianus, Euszebiosz és Szent Ágoston. Megtudjuk, hogyan terjed a kereszténység észak felé Európában, hogyan őrződnek meg a szent szövegek, hogyan válik az egyház, minden hibája ellenére, a civilizáció támaszává, hogyan szerveződött meg a teljes keresztény társadalom a világi és egyházi célok egyesítésével, és hogyan vette fel a harcot a XI. században az iszlámmal, visszahódítva a Szentföldet, majd hogyan fordult valódi vagy vélt belső ellenségei ellen. Az elbeszélés szerkezetét az egyház humanista és konzervatív erői közti feszültség alakítja. A könyv szereplői közül a szerző szívéhez talán Erazmus áll a legközelebb, az ideális keresztény-entellektüel, aki úgy szilárd hitű, hogy egyszersmind széles látókörű és elfogulatlan. A kereszténység történetét - amelynek főbb szakaszai a továbbiakban a reformáció, a hit terjesztése a felfedezések korában a többi világrészen, a Szentírás értelmezése körüli viták a felvilágosodás idején, az új tudományos világkép kihívása, a XX. századi totalitárius rendszerek hatása, és végül a hit szerepe és lehetősége napjainkban - 1975-ig kíséri figyelemmel a szerző.