A katolikus autonómia-mozgalom 1848-1871 - Adalékok a magyar liberális-katolicizmus történetéhez

Saját képekkel - Ismertető: Kútfők és irodalom. A KATOLIKUS AUTONÓMIA-MOZGALOM CÉLJA hazánk bevett felekezeteiéhez hasonló önkormányzat megszerzése a magyar katolikus egyház számára az 1848. évi XX. t.-c.- ben kimondott vallásegyenlőségi elv alapján. Az 1848-ban kitűzött cél még nem valósult meg s a magyar katolikus egyház a teljes önkormányzatra irányuló igényét sohasem ejtette el: a fejlődés tehát nem tekinthető lezártnak. A történelmi vizsgálódás körébe azonban az autonómia-mozgalomnak csak az a hét évtizede tartozhat, amely 1848-al kezdődik és az 1917. évi Apponyi-féle törvényjavaslattal zárul. A következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A megindulástól Világosig (1848-49). Ezután az alkotmányos élettel együtt az autonómikus törekvések is szünetelnek. 2. Eötvös József báró kezdeményezésétől az első autonómiai szervezet megalkotásáig az I. autonómiai kongresszuson (1867-71). 3. Az első szervező kongresszus után a mozgalom ideiglenes szünetelése, majd újabb lendülete ; a II. szervező kongresszus (1872-1902). 4. Törekvések a kilencszázas évek első két tizedében a kérdés törvényes rendezésére (1902-1917). - Ami ezután történt, bár részleges valósulása az autonómiának - az egyházközségi szervezet kialakulása (vagyis az autonómia kiépülése alulról felfelé, tehát a régi törekvésekhez képest megfordított irányban), valamint a tanügyi önkormányzatot részben valósító törvényes rendelkezések (az 1934: XI. és 1935: VI. t.-c.) - már innen esik a történelmi vizsgálódás határán.- További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom: Tartalom 3 Rövidítések 8 Bevezető rész. Első fejezet. Kútfők és irodalom 11 Második fejezet. Az autonómia-eszme felvetődése 17 Az egyház jogi helyzetének megváltozása a miniszteriális rendszerben 17. A püspöki kar tanácskozásai 18. Az autonómia eszméjének felvetődése 18. Első kifejezése 19. Törekvések a főkegyúri jog gyakorlatának a kormánytól való függetlenítésére 20. - Második változás : A vallásegyenlőségi törvény 21. Háttere Kossuth visszaemlékezéseinek tükrében 22. A törvényjavaslat vitája 23. Következményei 24. - Az autonómia követelése és elutasítása : a petíció 25. Mellőzése és a történeti igazság 26. Egykorú vélemények a kudarc okairól 26. A magyar katolicizmus akcióképtelensége 27. Elkésett szervezkedés: zsinatok sürgetése 29. Liberális magatartás a mozgalommal szemben 30. Kossuth álláspontja az autonómia ügyében 31. A kudarc szükségképisége 32. Harmadik fejezet. A mozgalom első hullámzása ......... 33 A megindulás : A kudarc buzdító hatása 33. A pozsonyi értekezlet 34. Jelentősége és a hívek erősebb bevonása 34. A pécsi körlevél elindítja a mozgalmat 35. Zsinatok követelése 36. Tervek az autonómia körül: Danielik javaslata 37. A mozgalom terjedése 38. A 48-as autonómia-eszme vizsgálata 38. - A mozgalom eredménytelenségének okai. Az előfeltételek hiánya : 1. Az államhatalom és az egyház viszonyában 39. 2. Az egyházban : a forradalmi idők és a papság 41. Reformkövetelések 43. - A 49-es <> autonómiai törekvései 44. Horváth Mihály felfogása: autonómia és egyházreform 44. Függetlenségi és demokratikus törekvések 45. A tervezett <> |6. Horváth Mihály elgondolásának jelentősége 47. Első rész. Negyedik fejezet. Eötvös József báró kezdeményezése 49 A mozgalom szünetelése az abszolutizmus korában 49. A kérdés időszerűvé válik 1867-ben 50. Sürgető hangok 50. Ellenséges radikális álláspont 51. - Eötvös kezdeményezésének gyökerei : Állambölcseleti rendszere ; központosítás és önkormányzat 53. Az egyház szabadságának szerepe e rendszerben 56. - A vallás síkján mozgó megfontolások. Kiindulás az állam oldaláról: a vallás, mint az állam támasza 56. A vallás oldaláról : a kereszténység a szabadság vallása 57. Eötvös érzelmi vallásossága; a katolicizmushoz való viszonya 58. Eszmei találkozás a francia liberális-katolikusokkal 59. Kapcsolatuk tisztázása 60. - Közelebbi és távolabbi célkitűzések 61. A magyar katolicizmus megújítása 61. Az egyházreform kérdése 62. Politikai és kulturális szempontok 63. Eötvös újra megindítja a mozgalmat 65. Ötödik fejezet. Az egyház, a közvélemény - és az autonómia kezdeményezése 68 A legújabbkori egyetemes egyházi fejlődés. Centralizmus: a Syllabus 68. - Az ortodox-katolikus irány hazánkban; Palásthy Pál 70. Állásfoglalása Eötvössel és kezdeményezésével szemben 71. Simor válasza Eötvösnek 73. Autonómiaeszméjük különbözése 74. Egyházi igények Körmöczy megvilágításában 75. A konkordátum és a püspöki kar 78. - A püspöki kar tárgyalásai az autonómia ügyében. Tervezet készítése; érintkezés Eötvössel 79. Püspöki aggályok 80. Simor megnyugtatja püspöktársait 81. Haynald a veszélyek elhárításáról és a korszellemről 82. Fenntartás és óvatosság 82. A kinevezések kérdése 83. - A közvélemény.Sürgetés 83. A liberális-katolicizmus lapja : a <> 84. Programja, iránya, álláspontja az autonómia ügyében 85. Radikális felfogás : katolikus <> és gyökeres egyházreform 88. Az intranzigens irányzat gyöngülése : Palásthy kényszerű visszavonulása 89. A passzív és simuló egyházpolitika elítélése 90. Kasszandra-jóslata 91. A <> mérsékeltebb iránya; Pollák János 92. Hatodik fejezet. Az autonómia-eszme hármas változata 94 A fejlődés új szaka : sürgetés helyett kritika 94. Az erdélyi státus-gyűlés. Kapcsolatai mozgalmunkkal 95. Lefolyása; ellentétek és küzdelmek; Fogarassy a püspöki jogok védelmében 96. A kisebbség tiltakozása 99. A gyűlés eredménye : szakadás és eszmetisztázás 101. Fogarassy a kisebbség laikoliberális törekvéseiről 102. Hazai hatások 103. - A "püspöki munkálat" közlése 103. Ismertetése 104. Kritikája a közvélemény részéről. Ortodox-katolikus álláspont 105. Beható liberális-katolikus kritika 106. Radikális kifogások és óhajok 109. - Az autonómia-eszme hármas változata 110. Az egyházias, a liberális-katolikus és a radikális autonómiaeszme eltérései 111. E hármasság jelentősége 113.