A jogfejlődés sajátosságai: A jog mint eszköz

Akadémiai székfoglaló - Ismertető: A jogfejlődés egyenes vonalúnak és folytonosnak való feltételezése vissza-visszatér a jog és a társadalom kapcsolatát, illetőleg a jog belső sajátosságainak alakulását vizsgáló tudományos kutatásokban. Ezek a hipotézisek többnyire abszolutizált és így leegyszerűsített formában bukkantak fel, később azonban a jog jelenségeinek változásával, megközelítésük is bonyolultabbá és finomabbá vált, végül valóságos tartalmuk is körvonalazódott. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden ilyen, a jogfejlődés egy-egy sajátosságához fűződő hipotézis akkor hozott igazán figyelemreméltó eredményt, amidőn kezdeti kizárólagosnak való feltételezése eltűnt, és a kutatások nyomán részleteiben is kimunkálva, általánosabb összefüggésekbe illeszkedett be. A teljesség igénye nélkül - ám nem figyelmen kívül hagyva ennek az írásnak későbbi gondolatmenetét - emlékeztetek néhány ilyen hipotézisre. Ilyen volt Friedrich Kari von Savignynak és a ráépülő történeti jogi iskolának feltevése a népszellemet tükröző jog kifejeződési formáinak alakulásáról a szokásjogtól a törvényalkotásig.- További ismertető: "Belelapozás".