A jezsuita nevelés jellemzői és az ignáci pedagógia

A jezsuiták Ratio Studiorum-a (Az oktatás és nevelés alapdokumentuma), amelyet végleges formájában 1599-ben hagytak jóvá, századokon át nagy befolyást gyakorolt a nyugati világ nevelési rendszereire. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Magyar Korona országai területén 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatásának évében 42 jezsuita oktatási intézmény létezett, feltételezhetjük, hogy a ,,Ratio" hazánkban is éreztette hatását. A majdnem 400 éves nevelési útmutatás azonban felfrissítésre szorult. A jelen munka, a jezsuita nevelés elveit és alapirányultságát is megtartotta, de azokat a mai időkre alkalmazta. A rend kiterjedt nevelési hálózata tette ezt szükségessé. A jezsuiták 68 országban 191 egyetemet és főiskolát, 477 középiskolát, 30 szakközépiskolát, 405 elemit és 98 óvodát, valamint 124 iskolán kívüli nevelőközpontot tart fönn. Ezekben 80247 tanár, tanító és nevelő kb. 1,25 millió fiatallal foglalkozik. A tanárok közül azonban csak 8%, 6310 jezsuita (5128 főfoglalkozásként, 1182 részidőben), 92% pedig, 73937 világi vagy más szerzetes családhoz tartozó nő és férfi. Éppen ezért a szerzők művüket nem szánták kizárólagosan a jezsuiták használatára, hanem mindazok számára, akik akár jezsuita intézményekben működnek, akár nem, érdeklődnek az ignáci pedagógia iránt és meg akarnak ismerkedni egy századokon át bevált nevelési rendszerrel.