A hídverő álmai

Előszó Minden irodalom hídverés. Lélektől lélekig, embertől emberig, nemzettől nemzetig. Széchenyi szentül hitte, hogy egy hídtól egy ország jövője függhet, és Széchenyi nagy költő volt. Látó, az összefüggések sejtője. Némely emberben a híd-szimbolum kényszerképzetté válhat És egész élete egyetlen küzdelem lehet a mondvacsinált, vagy félig-meddig igazi szakadékok ellen. Az ür: halál, a kapcsolat: élet - ez az ilyen ember hitvallása. Ezért a látszat ellenére nem utólag készült, poétikus rátét ennek a könyvnek a címe. A nagy szellemek földöntúli találkozása épúgy hídverés (és mennyiféle hídi ágaskodik át a végtelen téren), mint ahogy hidak feszülnek a magyarság és Európa közt, a rádió mellett ülő falusi vagy városi magyar és az élet titkainak őrzője: az irodalom között. A partok nem egyformán magasak. A műveit olvasó elnézését kérjük azért, hogy nem egyszer a műveltségre áhítozó olvasó hangja és szempontja volt a pillértartó alapunk. És a hidak is szerények. De ez nem nagy baj. Pontonhídjainkon, háncspallóinkon, a szakadék fölött átvetett durva törzseinken szellemek és eszmények diadalmas seregei dübörögtek át és zsákmányukból talán az olvasónak is jut valami, akivel a mikrofon mellett - éterhidakon - annyiszor forrtunk össze bánatos és bizakodó magyar szeretetben.