A herceg

"- Köszönöm, hogy visszahívott. Még nem ismerjük egymást, de találkoznunk kell. Fontos. Ide tudna jönni hozzám? - Most? - Ha nem okoz túl nagy gondot. Morgan, gondolta Marc. Morgan miatt, nyilván. Vajon Andrew Jefferson tudja, hogy az apja megbízta őt, nézzen utána mostohafia ügyeinek? Valószínű. Ez volt az ésszerű. Mi másért kéretné magához Andrew Jefferson? Ösztönei azonban mást jeleztek puszta beszélgetésnél. Veszélyt. Felvillant az első villám. Istenem, gondolta Marc idegesen, túlzásba viszem...az a fura öregasszony...még a végén üldözési mániám lesz! - Nem gond. Mr. Jefferson - válaszolta fegyelmezetten. - Fél órán belül oda tudok érni. Tudom a címét. - Remélem, egyedül jön - mondta Andrew Jefferson. - A dolog, amiről beszélni szeretnék, bizalmas jellegű. Mondhatnám magánügy. Nem nevezném éppen magánügynek, mérgelődött Marc, ha az ember mostohafia apró gyerekeket ront meg, és az egészből még üzletet is csinál! De hangosan csak annyit mondott hűvösen: -Egyedül leszek, Mr. Jefferson."