A hadijogról

A hírközlő szervek nap mint nap tudósítanak a Föld számos pontján dúló háborúkról, fegyveres összecsapásokról, s ezek következtében tíz- és százezrek haláláról, az anyagi javak mérhetetlen pusztulásáról. Mindezt látva-hallva felvetődik a kérdés,hogyan lehetne ezeket a szörnyű pusztításokat valamilyen módon ,,jogilag" megállítani, korlátozni, szabályozni. A szerző bevezetőjében történelmi áttekintést ad az ókori kelet hadiszokásaitól a feudalizmus háborúin át a kapitalizmus haijogának kialakulásáig.Könyvének második részében a harcvezetés, a harci magatartás általános szabályozásának kérdéseivel foglalkozik. Néhány téma a fejezetből: a hágai konferenciák, a hadijog alapelvei, a hadviselők meghatározása, katonai célpontok, hadszínterek, hadviselési módok, eszközök, tiltott cselekmények és fegyverek. A harmadik rész a humanitárius jogszabályozással foglalkozik, a genfi egyezményekkel, a sebesültek, betegek és egyházi- egészségügyi intézmények, személyek védelmével, a hadifogoly problémával, a polgári lakosság védelmével, pl. a túszkérdés, a külföldiek védelme, az internálás. Befejezésként pedig a ma hadijogának problémáit, a többoldalú katonapolitikai szerződéseket, a genfi egyezmények kiegészítő jegyzőkönyveit tárgyalja.