A gén molekuláris biológiája - Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz.

Kiadó: Medicina Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1980 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 679 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 19 cm ISBN: 963-240-725-3 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. TARTALOM Előszó az angol kiadáshoz 21 Előszó a magyar kiadáshoz 23 A mendeli világkép 25 A sejtelmélet 25 A mitózis során megmaras a "szülői" kromoszómaszám 25 A meiózis csökkenti a szülői kromoszómaszámot 29 A sejtelmélet általános érvényű 31 A mendeli szabályok 31 A független hasadás elve 32 Egyes gének nem dominánsak és nem is recesszívek 34 Az egyes tulajdonságok függetlenül kombinálódnak 34 Az öröklődés kromoszomális elmélete 36 A nemiséget is a kromoszómák határozzák meg 36 A genetika kísérleti állata: a Drosophila 37 Génkapcsoltság és a "crossing over" 39 Sok gén szabályozza a pirosszeműséget 40 A genetikai változékonyság mutációk sorozatán keresztül alakul ki 42 Kezdeti elképzelések a génekről és működésükről 43 A gén-fehérje kapcsolat korai megsejtése 43 Összefoglalás 44 Irodalom 46 A sejtekben is érvényesek a kémia törvényei 47 Az intermedier (közti) anyagcsere fogalma 48 Energiafejlesztés oxidációs-redukciós reakciók révén 52 A biológiai oxidációk töbsége az oxigén közvetlen részvétele nélkül zajlik 54 A glukóz lebontása 56 Az anyagcsere energiaraktárai az ATP-molekulák 57 Az egyes anyagcserelépések specifikus enzimet igényelnek 61 A Krebs-ciklus a sejtek igazi energiatermelő folyamata 62 A redukált koenzimeket a légzési enzimek oxidálják 63 Az oxidatív foszforiláció folyamata: ATP-szintézis oxigén jelenlétében 65 ATP képződése a fotoszintézis során 66 ATP előállítása ADP-ből és foszfátból kemiozmotikus úton 68 Vitaminok és növekedési faktorok 68 Az óriásmolekulák labilitása 69 A kromatográfia belépése 70 A fehérjekrisztallográfusok 25 évi magányossága 71 Az enzimek "aktív centrumának" szemléltetése 73 Avery bombája: a nukleinsavak genetikai információt szállíthatnak 74 A kettős spirál 75 A molekuláris biológia célja 76 Öszefoglalás 76 Irodalom 78 Baktériumsejtek vegyész szemmel 79 A baktériumok egyszerű, jól meghatározott körülmények között növekednek 79 Az E. coli-baktérium a molekuláris szinten legjobban ismert élőlény! 81 Még a kis sejtek is rendkívül bonyolultak 86 A makromolekulák lineárisan összekapcsolódó kis molekulákból épülnek fel 89 A szabályos és szabálytalan polimerek közti különbség 95 Anyagcsere-reakcióutak 95 A lebontási reakcióutak különböznek a bioszintetikus reacióutaktól 98 A véges mennyiségű DNS jelentősége 99 Az e. coli-sejtben zajló kémiai reakciók egyhatod-egyharmad része már ismert 100 Összefoglalás 100 Irodalom 101 A gyenge kémiai kölcsönhatások jelentősége 103 A kémiai kötések definíciója és bizonyos jellemvonásaik 103 A kémiai kötések jól megmagyarázhatók kvantummechanikai fogalmakkal 105 A kémiai kötés képződése változást jelent az energia formájában 105 A kötés képződése és felszakadása közti egyensúly 106 A szabadenergia fogalma 106 A Keq exponenciálisan függ a delta G-től 107 A kovalens kötések nagyon erősek 107 A gyenge kötések energiája 1és 7 kcal/mól között váltakozik 108 Fiziológiás hőmérsékleten a gyenge kötések állandóan képződnek és felhasadnak 108 Az enzimek nem vesznek részt a gyenge kötések létrehozásában (bontásában) 108 A poláros és apoláros molekulák közti különbség 108 A Van der Waals-erők 109 A hidrogénkötések 112 Egyes ionos kötések valójában hidrogénkötések 113 A gyenge kötésekhez kiegészítő (komplementer) molekulafelületek szükségesek 114 A H2O molekulák H-hídakat képeznek 114 Vizes oldatban a molekulákat gyenge másodlagos kötések kapcsolják össze 115 A H-kötések képzésére hajlamos szerves molekulák vízben oldódnak 115 A molekulaformák egyedisége; a szelektív kapcsolódás, a "ragadósság" fogalma 116 A 2 és 5 kcal/mól közötti energiakülönbség haszna 118 Az enzimeket gyenge kötések kapcsolják a szubsztrátokhoz 118 A legtöbb molekula alakját gyenge kötések határozzák meg 118 A polimer molekulák néha helikális szerkezetűek 120 A fehérjeszerkezetek rendszerint szabálytalanok 120...............