A főzőkanáltól az estélyi ruháig

ELŐSZÓ E könyv címlapján két nőt látsz, kedves olvasó. Az egyiket kötényben, főzőkanállal, a másikat estélyi ruhában. Ha Jobban megnézed, ez a két nő egy: ,,A NŐ'". A nő, aki éppen olyan jól forgatja a főzőkanalat, mint amilyen szép estélyi ruhában. A főzőkanál és az estélyi ruha tulajdonképpen szimbólum. Szimbóluma a nőnek, az asszonynak, akinek mindenhez kell értenie. A főzőkanál: a háztartás. A háztartás, ez az egyszerűnek látszó, de bonyolult gépezet. Hogy milyen bonyolult, azt csak mi nők tudjuk - ugy-e? A múlt asszonya életét a jól védett otthon falai között élte le, a házonkívüli munka ismeretlen fogalom volt számára. A tejszínhabos kávés, kuglófos asszonyzsúrokon kicserélték tapasztalataikat, szidták a személyzetet és kiki lediktálta kedvenc tortájának féltve őrzött receptjét. Féltékenységből néha ki is hagyott belőle valamit, hogy azután a következő zsúron kiderüljön, ezt csak ő tudja elkészíteni. Nem volt gond a nagymosás, hiszen annyi szappan, mosópor, fa és szén állt rendelkezésre, amennyi csak kellett. A vasalássál napokat töltöttek el a vasalónők, amíg színes papírossal díszítették ki az alaposan felfodrozott, feldíszített fehérneműt.