A felsőoktatás-pedagógia kihívásai a 21. században

Napjainkban a felsőoktatás gyökeres átalakulásának vagyunk tanúi nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Ezt az átalakulást olyan tényezők indukálják, mint a globalizáció és a tudásalapú társadalom, amelyek következményeként a felsőoktatási képzések tömegessé váltak, és a hallgatók életkorukat, társadalmi hátterüket és földrajzi helyüket tekintve is heterogén csoportokat alkotnak. Ezen túlmenően, a hazai felsőoktatás képzési kínálata is sokkal szélesebb társadalmi és gazdasági elvárásoknak igyekszik megfelelni, mint az elmúlt évszázadban. Teszi mindezt úgy, hogy néhány éve a képzés szerkezete is átalakult, hiszen a bolognai folyamat egyik eredményeként ma már többciklusú képzési rendszerben folyik nálunk az oktatás. A megváltozott viszonyok a magyar felsőoktatási intézményeket olyan kihívások elé állítják, amelyeket működésük minden szintjén figyelembe kell hogy vegyenek, és amelyek mind strukturális, mind tartalmi szempontból jelzik az újítások szükségességét. A tartalmi újítások fontos szegmense a felsőoktatás-pedagógia területe. A megváltozott elvárások, szükségletek, célkitűzések és célcsoportok, valamint a megváltozott képzési szerkezet egyértelmű következménye, hogy a felsőoktatásban zajló pedagógiai munkának is meg kell újulnia, ha a társadalmi és gazdasági kihívásoknak sikeresen akar megfelelni. A kézikönyv célja, hogy ezt a munkát segítse elő átfogó ismeretek közvetítésével. Ezzel hiányt pótol, hiszen magyar nyelven kevés olyan szakirodalom lelhető fel, amely átfogó ismereteket közöl úgy, hogy azokra a pedagógiai kihívásokra koncentrál, amelyekkel a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók napjainkban szembesülnek, miközben maga a képzés szintje is komoly pedagógiai felkészültséget igényel. A kézikönyv öt fejezetre tagolva tárgyal olyan pedagógiai és módszertani kérdéseket, amelyekkel a felsőoktatásban tanító kollégák nap mint nap szembesülhetnek munkájuk során. Az egyes fejezeteken belül található tanulmányok szerzői a felsőoktatásban gyakorlatot szerzett oktatók, akiket a tevékenységük során gyűjtött tapasztalatok indítottak arra, hogy az érzékelt jelenségekre, problémákra, tendenciákra fókuszálva kérdéseket tegyenek fel, és lehetséges válaszokat adjanak meg úgy, hogy az érintett kérdéskör elméleti kereteit, gyakorlati aspektusait, illetve kutatási eredményeit figyelembe veszik. A kötet első fejezete a későbbiekben tárgyalt témakörök kontextusát jelöli ki, és olyan tágabb kérdésekre fókuszál, amelyek vizsgálata elengedhetetlenül fontos, ha a felsőoktatásban folyó pedagógiai munka egyes aspektusait értő módon akarjuk vizsgálni. A kézikönyv további négy fejezetében pedig ezek az aspektusok kerülnek górcső alá. Így a szakfejlesztés, a tanórák keretein belül alkalmazott módszerek, az információs és kommunikációs technológia alkalmazása, valamint a hallgatók teljesítményének értékelése során tapasztalt kihívások és lehetőségek kerülnek a vizsgálat középpontjába. A kézikönyvet ajánljuk a felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, kutatóknak, a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak, a doktori iskolák hallgatóinak, a felsőoktatási intézmények vezetőinek, a felsőoktatás döntéshozóinak csakúgy, mint a munkaerőpiac képviselőinek.