A csuklyás lovas

- Szabályosan megskalpolta őket, úgy ahogy az indiánok csinálják. A véres fejbőröket az övébe dugta... Akkor rávetettem magam... De nem juthattam közel hozzá... korbácsot rántott elő a köpönyege alól, és ütni kezdett... Rettenetesen ütött. A korbács olyan volt, mintha élne. A fölem mellett zizegett, felszántotta az arcomat, a nyakamra csavarodott. - Azt mondod, ostor volt nála? - kérdezte Brandock elsötétült arccal. - Ezt csak nem kell bizonyítanom - kapta fel a fejét Buck. - Elég, ha az arcomba néztek, hiszem az utahi határig kergetett. Mögöttem lovagolt, és a korbáccsal hajtott. Sokszor már azt hittem, hogy nem bírom tovább... Lerogytam, a homokba fúrtam a fejem... De a korbács elől mégsem tudtam menekülni... - Azt hiszem, ismerem a csuklyás embert - mondta Brandock komolyan. - Ismerem, és holnap mindent visszafizetek neki! Összeszedem minden emberemet, és fellovagolok velük Janet Hall házához. A lányt magukkal hozzuk!...