A civilizáció folyamata

A 20.század egyik legérdekesebb kultúra- és történetszociológusának korszakos műve a civilizálódás folyamatáról, amely az étkezési és érintkezési formák fejlődését éppúgy elemzi, mint az erőszakmonopólium kialakulását és a modern centralizált államgépezet létrejöttét. A nagyszabású elemzést számtalan példa, eset ismertetése teszi érdekfeszítő olvasmánnyá. TARTALOM Elias és a civilizáció (Hanák Péter) 11 Bevezetés 27 Előszó 87 I. kötet A viselkedés változásai a nyugat laikus felső rétegeiben A "civilizáció" - és a "kultúra"-fogalom szociogenezisáről 101 A "kultúra" és a "civilizáció" ellentétének szociogeneziséről Németországban 101 Bevezetés 101 A "civilizáció" és "kultúra" ellentétpárjának fejlődésmenetéről 107 Példák az udvari szemléletmódra Németországban 109 A középréteg és az udvari nemesség Németországban 116 Irodalmi példák a német értelmiségi középréteg és az udvari emberek viszonyára 124 A társadalmi ellentét visszaszorulása és a nemzeti ellentét előtérbe kerülése a "kultúra" és "civilizáció" szembeállításában 134 A "civilisation"-fogalom szociogenezise Franciaországban 141 A francia "civilizáció"-fogalom társadalmi eredetéről 141 A fiziokratizmus és a francia reformmozgalom szociogeneziséhez 148 A "civilizáció" mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása 162 A "civilité"-fogalom történetéhez 162 A középkori érintkezési formákról 172 A viselkedésváltozás problémája a reneszánszban 186 Az evés közbeni viselkedésről 206 1. csoport Áttkintés a társadalmi csoportokról, melyekhez az idézett írások szólnak 227 Kitérő a "courtoisie" és a "civilité" fogalmának felemelkedéséről és hanyatlásáról 230 Áttekintés az evés "civilizációs" görbéjéről 233 Kitérő a beszéd udvari modellálásáról 239 Miként indokolják meg az emberek az egyik magatartásról, hogy "rossz", a másikról, hogy "jó" vagy "jobb"? 245 Gondolatok az asztali szokásokra vonatkozó idézetekhez 249 2. csoport A húsevésről 249 Az evés közbeni késhasználatról 256 A villa használata evés közben 261 Változások a természetes intéznivalókkal kapcsolatos beállítottságban 266 Változások a nő és férfi kapcsolatát illető beállítottságban 321 A támadókedv változásairól 352 Bepillantás egy lovag életébe 370 II. kötet Társadalmi változások. Egy civilizáció szociogeneziséről 389 A nyugati civilizáció szociogeneziséről 389 Áttekintés az udvari társadalomról 389 Rövid áttekintés az abszolutizmus szociogeneziséről 396 A középkori társadalom fejlődési mechanizmusáról 402 A feudalizáció mechanizmusai 402 A népesség növekedése a népvándorlás után 424 Néhány megjegyzés a keresztes hadjáratok szociogeneziséhez 433 A társadalom befelé terjeszkedik: új szervek és eszközök kialakulása 443 A középkori társadalom szerkezetének néhány új eleme az ókorhoz képest 452 A feudalizmus szociogeneziséhez 460 A Minnesang és a courtois érintkezési formák szociogeneziséhez 471 Az állam szociogeneziséhez 503 A feltörekvő királyi ház első állomása: konkurenciaharcok és monopóliumképződés tartományi keretek között 503 Kitérő: néhány különbség Anglia, Franciaország és Németország fejlődésmenetében 509 A monopolmechanizmusról 520 Korai konkurenciaharcok a királyságon belül 536 Újból megerősödnek a széthúzó erők: a királyi hercegek vetélkedése 555 Az utolsó szabad konkurenciaharcok és a győztes végérvényes monopolhelyzete 577 A súlyeloszlás az uralmi egységen belül. Jelentősége a központi hatalom szempontjából. A "királymechanizmus" kialakulása 592 Az adómonopólium szociogeneziséhez 645 Egy civilizációelmélet vázlata 677 A társadalmi kényszertől a belső kényszerig 677 A messzire tekintés kényszerének és a belső kényszernek a bővülése 699 Csökkennek az ellentétek, sokasodnak a játékmódok 704 A harcosok udvarhoz kötése 713 Az ösztönök letompítása. Pszichologizálás és racionalizálás 729 Szégyen és feszélyezettség 754 A felső réteg erősebb kötöttségei. Erősödik a felfelé törekvés 766 Áttekintés 788 Jegyzetek 807