A chicagói változat

"- Egészen jó statiszta lennél - mondta hazafelé menet Mányoki a gépkocsiban. - Nincs kedved megpróbálni? Másnap felmondtam az állásomat a szerkesztőségben, és beálltam színházi statisztériába, feleannyi fizetésért." Félreértés-e, hogy a regény főhősnőjéből színészt csinálnak? Mellőzött-e a színpadon - és az életben -, vagy csak tehetségtelen? Tévedés-e, hogy a sikertelen vidéki színésznőt egyetlen vers miatt hirtelen körülveszik az emberek? Véletlen-e, hogy kikerül az Egyesült Államokba? S hogy társai, akik négy kontinens hat országából sereglettek össze, mindnyájan sérültek vagy gyökértelenek vagy hazátlanok? Könnyebb-e a sorsunkat elviselni, ha a világban testvérekre találunk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a regény. "Első regényem, a Glogovácz és a holdkórosok a magyar értelmiség egy rétegével, a frusztrálódott, utat tévesztett alkotókkal és dilettánsokkal gyötrődött - mondja az író. - A második, A tolmács, észrevétlenül is szerelmi vallomás volt Magyarországhoz. A chicagói változat megkísérli megtalálni az ember helyét a világ változatai között."