A bűn nyelvét megtanulni

Melyek is a társadalomábrázolás lehetőségei a kortárs irodalomban ezen belül a sokak által megvetett, sőt alantasnak tartott kemény krimikben? Mit árulhat el egy vérgőzös kemény krimi a társadalomról? És milyen viszonyban állnak ezek a hard-­boiledek a realista nagyregényekkel vagy a klasszikus detektívtörténetekkel és posztmodern krimikkel? Vagy akár a magas irodalommal? Chandler, Ellroy, Tar vagy a skandináv krimiírók hogyan formálták át a XX. századi elbeszélő hagyományt és magát a társadalomábrázolást? Mindannyian tudjuk, milyen sok szállal kötődik a kemény krimi a mozihoz, sőt a filmművészet nagy korszakaihoz de ha ez így van, az álomgyártás hogy fér össze a dokumentarista hitelességgel és társadalmi leleplező szándékkal? A hard-boiledek hogyan alakítják át a testtel és a névvel kapcsolatos elbeszélői sztereotípiákat és az ehhez szorosan kapcsolódó több évezredes bibliai hagyományt? A bűnügyi regény kódja, narrációs technikái eddig számos kortárs magyar elbeszélést inspiráltak. De milyen esélyei vannak (lesznek) egy kortárs valóságban játszódó kelet-közép-­európai kemény kriminek? Ezeket a kérdéseket járja körül Bánki Éva felsőoktatásban is használható, tanulmányokat és kritikákat is tartalmazó kötete.