A budai Várhegy hidrogeológiája

A budai Várhegy és a rá épült város nemzetünk legértékesebb természeti és kulturális kincsei közé tartozik. Kiemelt jelentoségét a nagyvilág is elismeri és értékeli, ennek eredményeként a budai Várat a Világörökség részévé nyilvánították. Ugyanakkor a Vár mint épített környezet, és mint egyedülálló műemlék együttes is veszélyeztetett, egyre gyakoribbak az út- és burkolatbeszakadások, valamint a súlyos épületkárok. A Várhegy gyomrában kialakult természetes mésztufa képződmények és az azokból kiépített járatrendszer is számtalan műszaki, gazdasági és környezetvédelmi problémát vet fel. A rendszerváltozást követően több program is indult a Várhegy kisebb részterületének rendezésére, "jó karba helyezésére", régészeti kutatására, lakhatóvá tételére, közművesítésére. Mára ezeknek a feladatoknak jó része kiváló eredménnyel meg is valósult. E programokhoz kapcsolódva folytathattam több mint 10 évig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék kutatójaként a Várhegyre vonatkozó hidrogeológiai vizsgálataimat a terület földtani és vízrajzi viszonyairól, valamint a természeti jelenségeknek az épített környezetre való hatásairól. Kutatásaim eredményeit - melyek érdeklődésre tarthatnak számot mind a laikusok körében, mind az építészek, geográfusok és a barlangok majdani hasznosítói között - szeretettel ajánlom az olvasók figyelmébe.