A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései

A bírósági eljárásokat elsődlegesen a nagy eljárásjogi törvények szabályozzák. Az eljárási törvények rendelkezései mellett ugyanakkor szükségszerűen számos technikai szabály megalkotása szükséges. Többek között ilyen részletszabályok rendezik az ügyvitel szervezetét, a másolatok készítését, mellékletek kiadását, a beadványok átvételét és az átvétel elismerését, a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus bírósági iratkezelést. Ezen normák összessége alkotja a bírósági ügyvitelről szóló jogszabály tartalmát. Tekintettel arra, hogy 2018-ban valamennyi eljárási kódex megújítása megtörtént, ami egyben a bírósági ügyvitel szabályainak módosítását eredményezte, indokolt volt egy olyan kézikönyv megírása, amely a normaszöveg elemzésével egyidejűleg mutatja be a bírósági ügyvitel folyamatát. A jelen kötet a bírósági ügyvitel általános, valamennyi ügyszakra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait elemzi, minden esetben a gyakorlat által felvetett kérdések mentén haladva. Ennek érdekében a szükséges mértékben az ügyviteli rendelkezések mellett az iratkezelési szabályokat is vizsgálja. A szerzők célja kettős: egyrészt segíteni a bírósági eljárásban részt vevőket, akár a jogalkalmazói, akár a jogkeresői oldalt képviselik, másrészt a kézikönyv tananyagként is funkcionálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzés során. Legutóbb 2012-ben jelent meg a kiadó gondozásában kézikönyv a bírósági ügyvitel értelmezése és magyarázata körében (Keyha Judit: Bírósági ügyintézők kézikönyve). Az azóta eltelt tíz év során jelentős változáson ment keresztül a bírósági ügyvitel. Egyrészt a technikai fejlődés eredményeként valamennyi bírósági eljárásban megjelent és számos bírósági eljárásban napjainkban már dominánssá vált az elektronikus kapcsolattartás. Másrészt 2018-ban új polgári perrendtartás, közigazgatási perrendtartás és büntetőeljárásjogi kódex lépett hatályba. Ezen három eljárásjogi kódex az egyes bírósági eljárások törvényi szintű rendezését igénylő kérdéseit szabályozta, azonban a bírósági eljárásokhoz szorosan kapcsolódó ügyviteli, technikai kérdéseket miniszteri rendelet, a bírósági ügyvitelről szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) tartalmazza. A rendeleti szabályozás lehetővé teszi a jogalkotó számára a megváltozott körülményekhez, az akár technológiai, akár jogszabályi környezethez történő gyors és hatékony igazodást. Önmagukban ezen körülmények indokolttá tették egy új, a bírósági ügyvitelt bemutató és áttekintő kézikönyv elkészítését. A Büsz. emellett több olyan kérdést is rendez, amely a jogkeresők bírósághoz való fordulás jogának érvényesülése, joghoz jutása szempontjából is alapvető fontosságú, így például az ügyfélsegítő jogintézményének részletszabályait vagy az elektronikus iratbetekintésre vonatkozó speciális rendelkezéseket. Mindezek alapján a jelen kötet célja, hogy kézikönyv jelleggel, a gyakorlati kérdésekre összpontosítva magyarázza és értelmezze a Büsz. normáit. Bár a kézikönyv a lezárásnak időpontjában hatályos jogszabályi környezetet tudja bemutatni és vizsgálni, a szerzők törekedtek arra, hogy a bírósági ügyvitelt általános gyakorlati szemlélet alapján tárgyalják. A szerzők szándékuk szerint a hatályos jogszabályra történő reflektálás mellett akként elemzik az egyes jogintézményeket és ügyviteli folyamatokat, hogy azok megfelelő kiindulási alapként funkcionáljanak a tételes joganyag változása esetén. Éppen ezért az egyes jogintézmények vizsgálata során a szükséges terjedelemben dogmatikai alapokat és nemzetközi kitekintést is tartalmaz a kézikönyv. A kötet a bírósági ügyvitel általános rendelkezéseit, az ügyvitel közös szabályait, valamint a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés szabályait vizsgálja. Ezek azok a rendelkezések, amelyek - főszabályként - általános jelleggel, valamennyi bírósági eljárásban érvényesülnek. A Büsz. megfelelő szintű elemzéséhez hozzátartozik a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (Beisz.) szükséges terjedelmű bemutatása is, így az egyes ügyviteli kérdések során a Beisz. áttekintése is megtörténik. A kötet emellett - éppen a dogmatikai elemzés miatt - tankönyvként is szolgálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzésben. A szerzők valamennyien bírák, emellett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, illetve az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének egyetemi oktatói, így a kötet írásakor a munkájuk során felmerült gyakorlati tapasztalatokra is tekintettel voltak.