A barlang

A barlang igazi saramagói vízió, annak minden ismérvével együtt: izgalmas és filozofikus, tételszerűen feszes és fecsegő, pesszimista és lélekemelőn emberi egyszerre. Mint mindig, most is egy fantasztikus ötlet áll a középpontban: a Platón Államából ismert barlang és a benne megélhető árnyék-élet áttéve a közeljövő valóságába. Csakhogy itt - ráadásul egy földrajzilag és időben egyaránt meghatározhatatlan helyen - egy embertelen méretűvé nott üzletközpont, egy mindent felfaló, gigantikus fogyasztói képződmény testesíti meg a platóni barlangot, míg vele szemben a "kinti", a valós élet egyre valószerűtlenebbé válik. Ez utóbbit képviseli a főszereplő, egy fazekasmester, aki egy szép napon azon kapja magát, hogy ő és a mestersége (rajta keresztül pedig a föld, az ősi agyag, melyből minden, talán maga az ember is vétetett) már nem kell a műanyagokat és műélményeket fogyasztó modern társadalomnak. Két világ nem éppen derűlátó konfliktusát dolgozza fel - és hagyja megoldatlanul - Saramago Platón-parafrázisa, A barlang.