A Rio de la Plata mentén (Délamerikai utirajzok)

Részlet a könyvből: Csak délelőtt érkeztem Montevideo városába s így nem ismertem se a földet, se lakosait. Szobámban, ültem a Hotel Oriental-ban és olvasással töltöttem az időt, mert az utcán hideg pampero szél fujt, mely elől mindenki menekült. De mikor végre elállt a szél s visszatért a népes kikötőváros élénksége, föltettem kalapomat, hogy sétára induljak. E pillanatban kopogtak ajtómon. Válaszomra egy franciás eleganciával öltözött úr lépett be. Frakköltönyt viselt, fehér mellénnyel, fehér nyakkendővel s lakkcipővel, kezében tartotta cilinderét, mely köré fehér selyemkendő volt csavarva. Mélyen s nagy tisztelettel hajolt meg előttem és így szólt: - Üdvözlöm, ezredes úr! És arra még kétszer tüntetően meghajolt. Nem értettem ezt a katonai címzést. Talán Uruguayban is az a szokás, mint Budapesten, ahol a pincérek minden kövér vendéget báró úrnak, minden cvikkeres ifjút doktor úrnak, minden kandúrbajusztulajdonost őrnagy úrnak titulálnak?