A Petőfi Társaság lírai anthológiája

Előszó Részlet a könyvből: Arc a tükörben Oly ösmeretlen most az arcom, Ahogy elnézem a tükörben. Sosem láttam ilyen fakónak, Sosem láttam ilyen gyürötten. Ez a kupolás, ívelt homlok Milyen fáradtan hajlik hátra. És kontúrja mily szögletes most, És mennyi rajta a barázda! Milyen bizarr ez a szemöldök! Kiugrik kérkedőn és bátran, Mint gyermek torzonborz álarccal, Ha rablót játszik a határban. S alatta félve lecsukódik Két barna szem ijedt-fáradtan. Olyan, mint gyermek, ha rémtől fél S magára húzza a lágy paplant. Vissza Fülszöveg Ez az anthológia úgy készült, hogy a Petőfi-Társaság fölkerte minden költő-tagját: válogasson ki újabb versei közül egy félívre valót s bocsássa a kis gyűjteményt az anthológia rendelkezésére. A versek kiválogatására sem a Petőfi-Társaság, sem a Singer és Wolfner Rt. könyvkiadó cég nem folyt be, mindegyik költő a maga ízlése szerint szemelte ki azokat a verseit, amelyekkel a Petőfi-Társaság anthológiájában szerepelni kívánt.