A Messier-album

1758 augusztusában Charles Messier véletlenül rábukkant az ég egyik legfigyelemreméltóbb objektumára, egy halvány ködre a Taurus csillagképben. Ez az objektum - a Rák-köd - lett a Messier 1, az első a közül a száztíz köd és halmaz közül, amelyet a francia tudós feljegyzett. A katalógus 24 évig tartó kidolgozása alatt egy kb. 9 cm-es refraktor volt a legnagyobb távcső, amelyet Messier használt. Napjainkban az amatőr csillagászok megfelelően tiszta, sötét égbolt esetén, 15-20 cm-es reflektorral egy év alatt még a leghalványabb Messier-galaxist és gömbhalmazt is nyomon követhetik. Ez a Messier-album két tapasztalt amatőr észlelő, John H. Mallas és Evered Kreimer műve. Mallas, 10 cm-es refraktorral dolgozott, ő készítette a leírásokat és rajzokat, Kreimer pedig 32 cm-es reflektorral a fotókat. Még az én itt közölt történeti áttekintésemet is megihlették az amatőr észlelő koromban, 19 cm-es reflektorral végzett megfigyeléseim. A könyvet, amely megfigyelésekhez útmutatónak tekinthető, más amatőrök színes és fekete-fehér képei is gazdagítják. A képeket és a leírásokat az is élvezheti, akinek nincs távcsöve. De semmi sem pótolja azt az élményt, amit az nyújt, amikor a csillagos eget szemlélve egy távoli köd feltűnik a látómezőben. Kár elmulasztani azt az örömöt, amelyet ezeknek az égitesteknek a távcsőbeli látványa okoz. Épp ezért remélem, ez a könyv arra buzdítja az olvasót, hogy távcsőért nyúljon, és egy tiszta éjszakán megkezdje az északi égbolt gyönyörű objektumainak felkutatását.