A Kádár-korszak 1956-1989 (Magyarország története 22.)

Megjegyzés: Színes fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. ELŐSZÓ Részlet a könyvből: A Kádár-korszak a magyarországi szovjet típusú politikai, gazdasági és társadalmi rendszer történelmi periódusának leghosszabb alfejezete. 1944-1945- ben a második világháborúban vesztes Magyarország a Szovjetunió katonai megszállása alá került. Maga a szovjet típusú rendszer 1947-től 1949-ig épült ki az 1920-as évek végén létrejött, Joszif Visszarionovics Sztálin nevével fémjelzett Szovjetunió berendezkedésének mintájára. A negyvenes évek végéig hasonló rendszerek létesültek mindazon kelet- és közép-európai országokban, amelyek szovjet érdekszférába tartoztak. Sztálin halála (1953) után a Szovjetunióban és a befolyása alatt álló országokban egyaránt változtatásokkal próbálták enyhíteni a gazdasági és társadalmi feszültségeket. A magyar forradalom 1956- ban ezt a folyamatot átmenetileg visszavetette, de 1961-től a korrekciós törekvések új lendületet kaptak. A Sztálin utáni zavaros időket követően az egyeduralmat megszerző Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár az ötvenes évek végétől nagyszabású terveket szőtt az úgynevezett kommunista társadalom alapjainak megteremtéséről, az Egyesült Államok utoléréséről és túlszárnyalásáról (dognaty i peregnaty). A kommunista ideológia egyik alapvető meggyőződése volt, hogy a politikai rendszerek gazdasági alapokon nyugszanak. Az egész kommunista projekt sikere a gazdaság (ezen belül is elsősorban az ipar) eredményein mérhető. A korrekciók tehát elsősorban a centralizált-bürokratikus, tervutasításokra épülő államgazdaság hatékonyságának javítását és a lakosság életszínvonalának emelését célozták. A változtatás kísérletei azonban megosztották a szovjet politikai vezetést, amely tartott birodalma fellazulásától. Hruscsovot 1964 októberében puccsal megbuktatták. Ettől kezdve mind kevésbé próbálkoztak változtatásokkal (Magyarország a kivételek közé tartozott). Európában a Szovjetunió mindinkább meglévő területei I megtartására rendezkedett be. Terjeszkedéssel inkább Ázsiában és Afrikában próbálkozott. Ennek fő eszközei, a hadsereg és a védelmi ipar minden tekintetben elsőbbséget élvezett. Kezdetét vette a pangás (zasztoj) időszaka, amely egészen a nyolcvanas évek közepéig tartott. Vissza TARTALOM MEGTORLÁS ÉS A RENDSZER ÚJJÁÉPÍTÉSE 1956-1963 Bevezetés 8 A hatalmi intézmények újjászervezése 12 Lecsendesítés és megtorlás 17 Az alapok (másodszori) lerakása 24 Eredmények 29 KÍSÉRLET MEGÚJULÁSRA 1963-1974 Kihívások 36 Útkeresés, reform 40 1968 45 Félfordulat - vissza 49 Reformmérleg: konszolidált hétköznapok 54 MEGTORPANÁS ÉS ÚTKERESÉS 1974-1985 Helyben járás 66 Magyarország és a világ 68 Reformtétovázás 74 Másként gondolkodók 77 Késő kádári közállapotok, érlelődő konfliktusok 83 VÁLSÁG ÉS BUKÁS 1985-1989 A birodalom válsága 90 Utódlás 93 Új ,,modell" - és a múlt árnyai 99 Tárgyalások, fordulópontok 103 Új rendszer körvonalai 110 Ajánlott irodalom 112