A Föld kincsei

Hogy az ember a mai gazdasági életet megértse, ezerféle legkülönbözőbb dolgot kell tudnia. Földrajzi, történelmi, közgazdasági, technikai ismeretekkel kell bírnia. És ami a legkülönösebb, meg is vannak ezek az ismeretei. Csak beszéljünk egy értelmes gimnazistával és bámulni fogunk, hogy milyen egyetemes zseni. De még ha a modern ember tudja is ezeket a különféle dolgokat, mégsem fog tudni tájékozódni gazdasági kérdésekben - akárcsak a legtöbb gimnazista. Sok ismerete van ugyan, de nincs kellő áttekintése. Gondoljunk csak egy olyan emberre, aki vastag könyveket olvas a tejgazdaságról, de soha eleven tehenet nem látott. Igy van a dolog a gazdasági élettel is. De hogy lehet vele >>eleven ismeretséget<< kötni? Bármily pontról közelítsük is meg a gazdasági életet, fölfogásunk mindig egyoldalú lesz. Ha az ember a német kőszénipar helyzetével akar alaposan megismerkedni, leghelyesebb a Ruhr-vidék egy aknáján leereszkedni, ott bányászokkal, mérnökökkel beszélgetni és végül a szénnel együtt fogyasztási helyére utazni. Ez ugyan körülményes, de azért lehetséges. Én már tettem is ilyen utat egy búzaszállítmánnyal. Annyi mindenféle benyomásom volt, hogy az áruval magával alig tudtam foglalkozni. Egy csomó emberrel, dologgal és új hellyel ismerkedtem meg, időközben pedig fáradság nélkül annyi mindenfélét tudtam meg a búzáról, gazdasági jelentőségéről és kereskedelméről, amennyit könyvekből sohasem tanulhattam volna meg. Igy jutott aztán egy szép napon eszembe, hogy olyan könyvet írjak a gazdasági életről, amely az olvasókat úgyszólván hajón viszi távoli országok felé vezető utakra, megmutatja nekik, hogy a javakat hogyan termelik, vásárolják és adják el. Más szavakkal szólva, amit írni akartam, >>gazdasági földrajz mindenki számára<<. De mi az a gazdasági földrajz? Közeli rokonságban van a közönséges fizikai földrajzzal. Annak a leánya. Hogy pedig a leányt ismerjük, mint egykor az anyák fiaiknak tanácsolták, meg kell nézni egy kissé az anyját.