6 db könyv az Iszlámról: Iszlám: Hit, istenszolgálat + A böjtölés könyve + A negyven hagyomány - A könyörületes és megkönyörülő Allah nevében + A Közel-Kelet rövid története + Az iszlám művészet története + A hódító Isz

Iszlám: Hit, istenszolgálat Akik lelki szemeikkel is látnak, azok felismerik a különbséget a Teremtő és a teremtmények között. Az ilyenek a külső formát nézik, de a belső tartalmat látják. Megértik az evilági élet valóságát, és megemlékeznek a Túlvilágról. A határtalan egekre tekintenek, és úgy élnek, hogy állandóan megemlékeznek a Hatalomról, amely létrehozta azokat. Tudják, hogy ők csak szolgák, tisztában vannak saját gyengeségükkel és korlátaikkal, és szolgaként is viselkednek. Az örökkévaló világ felé vezető útjukon a Mindenható Allah számos titkát felfedi előttük. Az ilyen szolga leborul a földre, az Ura iránti vágyakozástól hajtva, így teljesedik be a teremtés célja, és a szolga elnyeri az örökkévaló boldogságot, ahogy azt a Korán következő ájája is ígéri: "Akit Allah az Igaz útra akar vetetni, annak szívét megnyitja az iszlám előtt," (Korán, 6:125) Tartalom Bevezetés VII Az Iszlám és magasztos természete 1 Az Iszlám öt alappillére 19 A hit kinyilvánítása és alappillérei 23 I. A hit Allahban 28 II. A hit az angyalokban 54 III. A hit a Mindenható Allah Könyveiben 56 IV. Hit a prófétákban 58 V. Hit a Túlvilágban 66 VI. Hit a sorsban 72 A hit két eleme 84 A legsúlyosabb mondás a Mérlegen (Az ítélet Napján) 91 A tanúságtétel kimondása az ember utolsó szavaként 93 A Nagy Közben Járás 94 A Tanúságtétel Erénye 96 A Tanúságtételt Károsító Körülmények 98 Az ima (Szalat / Namaz) 101 Az ima előfeltételei 109 A Próféta imái 120 Az első muszlimok imái 121 A napi öt kötelező ima 123 Az önkéntes ima 127 A közösségi ima 134 Az ima, mint különleges menedék 137 A rendszeres ima 140 A hanyagul végzett ima 140 Akik távol tartják magukat az imától 142 Az ima, mint különbségtevő 143 Összefoglalás 144 A rituális mosdás (wudú) és a rituális fürdés (guszl), és tisztálkodás víz nélkül (tajammum) 146 A Jó Modor És Megfelelő Viselkedés Az Imában 151 Zakát és Adomány 153 A zakát fizetésének fontos szabályai 171 Usr 175 A költés szabályai 184 A zakát követelményei 188 A Zarándoklat Mekkába 191 A Kába építése 200 Az umra, vagy kis zarándoklat 209 Ramadan Hónapja És a Böjt 211 A böjtölés könyve A Ramadán hónap az Iszlámban rendkívüli jelentőségű. Allah ebben a hónapban küldte le kegyelme gyanánt az embereknek a Koránt, és ezzel megszabadított bennünket a kétségektől és a tévelygéstől. A Korán nyilvánvaló bizonyítékokat és tökéletes útmutatást tartalmaz az egész emberiség számára. "Ez az Írás, amelyhez nem férhet kétség: útmutatás az istenfélők számára... olyan utat követnek ők, amelyek irányát az ő Uruk mutatja, s ők azok, akiknek jó a soruk." (Korán 2:2, 2:5). Allah a Korán kinyilatkoztatása által hatalmas kegyet gyakorolt az emberek iránt, hiszen a Korán birtokában ahogy Allah mondja -: "Immár látván látszik az igaz út különbsége a tévelygéstől." (Korán 2:256) Ezzel a könyvvel mely elsősorban a böjttel ill. a Ramadán hónap során ajánlott egyéb jócselekedetekkel foglalkozik segítséget szeretnénk nyújtani muszlim testvéreinknek, akik kizárólag Isten tetszésének elnyeréséért buzgólkodnak, abban, hogy ezt a lehető legjobb módon, és minél több tudás birtokában tehessék. Emellett azoknak is ajánljuk a könyvet, akik nem gyakorolják az Iszlám vallást, csupán érdeklődnek a téma iránt, és szeretnének hiteles képet kapni a Ramadán havi böjtölésről, imákról, akadozásról, ill. a hónapot lezáró ünnepről, az Íd-u-Fitr-ről. Tartalom Előszó (Dr. Tóth Csilla) 6 Első fejezet A böjt meghatározása 8 A böjt jelentése, haszna és előnyei 8 A böjtölés a Koránban 9 A böjtölés a hadith-ban 10 Ramadán böjtölése 12 Ramadán hónap különlegességei 14 Ramadán hónap feljebbvalósága és a böjt megszakításnak (al Iftár) súlyossága 15 Ramadánhónap kezdetének és végének a bizonyossága 16 A böjt pillérei 18 A böjtölés fajtái 25 A kötelező böjtök 25 Az önkéntes böjtölés 27 A tiltott böjtölés 31 Az utálatos böjtölés 32 A böjtölés illemszabályai (ádábusz-sziám) 34 A böjt érvénytelenítői 37 Fontos megjegyzések 39 Ami nem érvényteleníti a böjtöt 41 Az elmaradt böjtnapok pótlása 44 Speciális szabályok Ramadánnal kapcsolatban 45 Második fejezet Az éjszakai virrasztás (Kijámul-leil) 47 Allah útján való költekezés 49 A Korán olvasása 52 Ramadán utolsó tíz éjszakája 53 Az i'tikáf (a mecsetben való tartózkodás) 54 A Qadr-éjszakája (Az Elrendelés Éjszakája) 56 Harmadik fejezet A böjtölés megszakításának adománya (zakátul-fitr) 59 Az ünnepi ima (Szalátul-íd) 61 Ramadán után 64 Mellékletek A böjtölésről szóló Korán-idézet magyarázata 66 A csillagászati számítások és megfigyelések használata 71 Irodalomjegyzék 79 A negyven hagyomány - A könyörületes és megkönyörülő Allah nevében Igaz iszlám vallástudósok régtől fogva arra törekedtek, hogy a hagyományok nagy füzéréből egy pár gyöngyöt emeljenek ki, melyekről azt állították, hogy a több ezernyi hagyomány és az iszlám vallás főbb igazságait - mintegy dióhéjban - tartalmazzák. Minden muszlim ember kötelességének tartják ugyanis, hogy a Koránnál és a Próféta hagyományaival foglalkozzék. De valójában csak nagyon kevés muszlim felel meg ezen kötelességeknek, azok nagy sokasága miatt, mert nincs mindenkinek olyan tudása, hogy ily foglalatosságra - akár csak ösztönösen is - ráadhatná magát. Igaz, hogy bámulatos eredmény az - amelyet mindenki tapasztalhat, aki arab ajkú országban a muszlim köznéppel valaha is bensőbb kapcsolatba lépett -, hogy t.i. milyen feltűnően sok közöttük az olyan ember, aki kereskedő vagy munkás létére az iszlám teológia alapkönyveinek szenteli szabad idejének nagy részét. Így van ez minden népnél, melynek vallásgyakorlatához kiegészítő részként hozzátartozik a vallásos tudománnyal való foglalkozás. Viszont leginkább ilyen népeknél találkozunk a teológiai műkedvelőkkel is, és alig van észrevehető különbség, amely a "laikust" és az "írástudót" két külön csoportra osztaná. A muszlim világnézet szerint a "tudósok" és a "nem tudósok" csak olyan relatív különbség van, mint a gazdagok és szegények között. A Közel-Kelet rövid története Tartalom Előszó 7 Bevezetés 13 Földrajzi viszonyok 19 Egy kis leíró földrajz 20 Összefoglalás 26 A Közel-Kelet Mohamed előtt 27 Antikvitás dióhéjban 28 Perzsia és Róma 28 Az arabok 34 Összefoglalás 39 A mekkai próféta 40 Mohamed első évei 40 A kivándorlás (hidzsra) 46 A muzulmánok élete Medinában 48 Értékelés 52 Mi is az iszlám? 54 Alapvető tanítások 54 Az iszlám öt oszlopa 58 Összefoglalás 62 Az első arab hódítások 63 Az utódlás kérdése 63 Az első hódítások 65 Az iszlám kormányzat kezdetei 67 Széthúzás az ummán belül 69 Változások az iszlám kormányzásban 72 Összefoglalás 79 A kalifátus fénykora 80 Az Omajjád-rend helyreállítása 81 Az Ommajádok bukása 85 Az Abbászida Kalifátus 86 Az Abbászidák hanyatlása 93 Összefoglalás 94 Síiták és törökök, keresztesek és mongolok 95 Hatalmon a síita iszlám 96 Türkök, törökök 102 A keresztes hadjáratok 107 A mongol invázió 111 Összefoglalás 113 Az iszlám civilizáció 114 Törvények és szabályok 115 Az iszlám társadalma 121 Szellemi élet 127 Összefoglalás 133 Muzulmán birodalmak a tűzfegyverek korában 134 A memelukok 135 A mongol Ilhánidák 139 A puskapor a haditechnikában 143 Az Oszmán Birodalom 144 Perzsia a Szafavidák alatt 156 Összefoglalás 160 Európai érdekek és imperializmus 161 Gyengélkedő oszmánok 161 Az európai hatalmak és a keleti kérdés 164 Összefoglalás 170 Nyugatbarát reformok a 19. században 172 Egyiptom 173 Nyugatias irányzatok az Oszmán Birodalomban 178 Perzsia a Kádzsárok alatt 183 Néhány zárógondolat 184 A nacionalizmus éledése 187 Az egyiptomi nacionalizmus 189 Ottománizmus, pániszlámizmus és turkizmus 196 A nacionalizmus Perzsiában 200 Összefoglalás 204 Az arab keserűség gyökerei 205 Az arab nacionalizmus 205 Az első világháború 212 A háború utáni rendezés 218 Összefoglalás 222 Független államok, új utakat kereső uralkodók 224 Törökország, a hamvaiból feltámadt főnix 225 Perzsiától iránig 236 Szaúd-Arábia felemelkedése 243 Összefoglalás 249 Egyiptom harca a függetlenné válásért 251 Nagy-Britannia egyiptomi szerepe 251 Egyiptom demokratikus fejlődése 258 Az egyiptomi forradalom 264 Különös végjáték 268 Küzdelem Palesztináért 269 A konfliktus eredete 269 A politikai cionizmus kezdetei 274 Nagy-Britannia és a palesztinai probléma 277 Összefoglalás 290 Izrael újjászületése és az arab nacionalizmus kibontakozása 291 Izrael függetlenségi háborúja 291 A háború utózöngéi 296 Az arab országok 299 Izrael első évei 307 A közel-keleti olaj 311 A nagyhatalmak és az arab világ 312 Az 1967-es arab-izraeli háború háttere 324 Összefoglalás 326 Háború és.. béke? 329 Az 1967. júniusi háború 330 A palesztinok 336 Elvetélt békekezdeményezések 338 Politikai változások: 1967-70 340 Fenyegető jelek a Közel-Keleten 346 Háborús előjáték 347 Az októberi (jóm-kipúri) háború 350 A háború következményei 354 Libanon, az új arab küzdőtér 359 Út Camp Davidbe 363 Összefoglalás 368 Az iszlám ismét előretör 369 Néhány bevezető észrevétel az iszlámról és a politikáról 371 Az iráni forradalom 372 Küzdelem a Perzsa-öböl fennhatóságáért 381 Meghátrálás Camp Davidtől 386 Külpolitika és iszlám politika 400 Az Öböl-háború és a békéhez vezető út 403 Az Öböl-háború 404 Vihar a sivatagban 411 A palesztinok és a békefolyamat 413 Zárszó 419 Kronológia 423 Kislexikon 436 Ajánlott irodalom 462 Név- és tárgymutató 464 Az iszlám művészet története Tartalom Előszó - Czeglédy Károly 7 A szerző előszava 9 Bevezetés 15 Jegyzetek 24 Az Omajjádok művészete 46 A korai Abbásszidák és kis dinasztiák művészete az iszlám keleti országaiban 53 Észak-Afrika és Spanyolország a 8. századtól a kora 11. századig 79 A fátimidák művészete 89 Irán és Belső-Ázsia művészete a szeldzsukok, ghaznevidák, ghuridák és khvárezmsáhok korában 103 Anatólia művészete az Oszmán birodalom alapításáig 121 Az artukídák, zengídek és ajjúbídák művészete a kora 12. századtól a 13. század közepéig 133 Észak-Afrika és Spanyolország művészete a 11. és a 15. század között 145 Az Ilkhánidák művészete 153 A muzaffarídák, dzsalájirídák és timurídák művészete Iránban és Belső-Ázsiában a 14. század első felétől a 16. század elejéig 165 A mamlukok művészete Egyiptomban és Szíriában 181 Az iszlám művészet Indiában a korai iszlámtól a nagy-mughalok bukásáig 193 Az oszmánok művészete 231 Az iráni művészet a 16. század elejétől a 19. század végéig. A szafavidák, zendek és kádzsárok kora 255 Utószó 275 Hely- és névmutató 557 A hódító Iszlám Az iszlám mindenekelőtt rendkívül gyors elterjedéséről nevezetes. Születését a 622. esztendőre teszik, ekkor települt át Mohamed Mekkából Medinába. Még két nemzedéknyi időre sem volt szükség, és az egyik irányban már eljutott az Atlanti-óceánig, a másikban Közép-Ázsiáig. Nem kevésbé rendkívüli, hogy az ily gyorsan meghódított területekre - az európai országok kivételével - utólag is mindenütt nagy hatást gyakorolt, s később Dél-Ázsiában és Afrikának a Szaharától délre eső vidékein is elterjedt. Történelme folyamán számos eltérő hagyományú, szokású és nyelvű nép került a hatása alá. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, vajon létezik-e egyáltalán olyan közös kultúra és művészet, amelyet indokoltan iszlámnak lehet nevezni. Ez a könyv úgy igyekszik megválaszolni ezt a kérdést, hogy az írásos források fényében vizsgálja azokat a helyeket és emlékeket, amelyek az iszlám történetének első nyolcszáz esztendejéből fennmaradtak, tanulmányozza magukat az épületeket, azok alaprajzát, elrendezését, stílusát és díszítését. Az újabb régészeti kutatások ellenére még mindig sok tennivaló vár az ásatókra. Az iszlámmal foglalkozó régész legfontosabb vizsgálati anyaga a máig megőrződött emlékek. A modern tudomány ma már képes arra, hogy a hozzáférhető nagyszámú, változatos forrásból szerzett tények és adatok megfelelő értékelése révén felidézze a középkori iszlám múltat, de ezek a szakmunkák nem a nagyközönséghez szólnak. Vannak ugyanis leküzdhetetlen akadályok: a régész leírhatja, milyenek voltak az épületek, ám az intézmények, amelyek helyet kaptak bennük, nem mindig fejlődtek velük összhangban. Az intézményeket tehát a történészeknek vagy a jogtudósoknak kell értelmezniük. Mivel az iszlám mélységesen konzervatív vallás, sok minden kiderül abból, hogy milyen újításokat utasít el. Kedvező esetben a jogi és történeti források teljesebbé teszik a fennmaradt építészeti emlékek és a rajtuk látható feliratok tanulmányozása során szerzett tudásunkat. A korabeli Bagdadból azonban, amely 1258-ig az Abbászida kalifátus székvárosa volt, jóformán semmi sem maradt, az egykori várost a középkori topográfusok leírásaiból ismerjük. A keleti kalifátusnak (Masrik) is csupán néhány nagyvárosában - Sirázban, Nisápúrban vagy Mervben - őrződtek meg emlékek. Ami pedig a tunéziai Kairouánt, Córdoba után a nyugati iszlám (Maghrib) második legnagyobb középkori városát illeti, történeti forrásait még nem dolgozták fel megfelelően. Vissza FÜLSZÖVEG Az Ezeregyéjszaka meséinek színterét elénk varázsló építészeti emlékek - mecsetek, kegyhelyek, paloták, minaretek, sivatagi várkastélyok, citadellák, fürdők- leírása szolgál keretül a szerző számára, hogy megismertessen bennünket az iszlám kialakulásával, villámgyors terjedésének titkával, a hatalom gyakorlását elősegítő politikai és intézményrendszer kialakulásával. Elkalauzol a nem mohamedán hitűek számára tiltott övezetbe, ahol évszázadok óta a Kába áll, az a fekete lepellel borított kocka alakú építmény, amelyben a legendák szerint a bibliai Ábrahám lábnyomát őrző Fekete kő található, továbbá a Salamon temploma helyén épült jeruzsálemi Sziklamecsetbe, s az alkudozók zsivajától hangos szúkokba, az útvesztőkhöz hasonló bazárnegyedekbe. A gazdagon illusztrált könyv lapjain egy különös világ tárul fel, amelynek kultúrája kevéssé ismert a magyar olvasó előtt, éppen ezért nyújtanak hasznos eligazítást a térképek, rekonstrukciós rajzok és az arab fogalmakat, elnevezéseket megmagyarázó kislexikon.