5 db könyv a honfoglalásról: Eredetünk és őshazánk + Vallanak az ősi krónikák + Lehel kürtje + A magyar nép őstörténete + A nagyszentmiklósi kincs

Eredetünk és őshazánk A magyarság eredetének történetét már sokan kutatták, és eredményeik fényében azt meg is írták. Az őshazát is saját meglátásai, észrevételei és a rendelkezésére álló adatok alapján jelölte ki minden kutató. S mert a kutatók felkészültsége és rendelkezésükre álló anyag lehet más és más, kikerekedett egy olyan őshazakép, amely a magyarság bölcsőjét a föld legkülönbözőbb pontjaira helyezte. Ezen túl, e tanulmányok bővelkednek meglepetésekkel, fordulatokkal, amelyek alapjánban rendítik meg korábbi vagy jelen ismereteinket. Sokak gondolatában talán föl is merül a kérdés - és joggal: hogy lehet egy nép múltját oly sokféleképp megírni, mint a miénket, magyarokét? Hogy fordulhattak meg őseink a világ egymástól oly távoli pontjain, mint ahogy azt a kijelölt "őshazák" jelzik? Ha áttekintünk eredetünk és őshazánk kérdéseit boncolgató tanulmányok rengetegén, arra döbbenünk rá, hogy az elénk táruló kép sokkal inkább hasonlít egy mezei virágokból kötött csokorhoz, mint egy nép valóságos történetéhez. Mégis azt kell mondani: e tanulmányokban leírtak, ha nem is egészükben, de részleteikben beilleszthetők népi, nemzeti történetünk valamely szakaszába. E tanulmányok javarészt sem önmagukban, sem együttesen nem alkotják a magyar múlt egészét, mert figyelmen kívül hagytak egy alapvető tényezőt. E tényező nem más, mint maga a köznép, mely alap alkotó eleme minden társadalomnak, s amely jelentőségét a tudomány csak napjainkban kezdi fölismerni. Vallanak az ősi krónikák Tartalom Nyomozunk, hogy rekonstruálhassunk 5 Terv, módszer, "tényállás" 7 Miért kell a krónikát vallatni? - Módszerünk gyakorlása - Az új rend kezdetei (Tényállás I.) - Nehéz kibontakozás (Tényállás II.) - Az ősgeszta szükséges lesz (Tényállás III.) - Krónika krónikát követ (A tényállás befejezése) Ellenőrizzük magunkat 45 Egyesített-e a krónika, vagy javítgatott? - Az Anonymus-rejtély A fő szálak (Az ősgeszta) 58 Anonymus csínyjei és igazsága - Egy fontos tanúvallomás - A honszerző mítosz - Szvatopluk vagy Marót. Helyettesítő nevek - Az "öreg" Marót - A titokzatos Mén-Marót - Az ősgeszta aznapisága - A XI. századi hagyományőrzők és a gyulacsalád A fő szálak (Az ellenősgeszta) 106 A Csodaszarvas-monda történeti dokumentum - Hunor és a hunok - Menrot... Nemrot... Nimród - Egy motívum fejlődése - A hun történet legelső csírája - Attila-hagyomány hunok nélkül - Örökség az: amivel az örökhagyó rendelkezett - Attila-illúzió hunokkal Onogurok, székelyek és a magyar honfoglalás 146 Hungaria - "Az ő nyelvükön beszélnek ott..." - Az ősi magyarság etnikai színképe A fő szálak (Pogány kori utódlás) 161 A Zolta-titok - Fajsz rezsimje - Beszélő névsorok - Az utódlási szokásjog A fő szálak (A viszálykodók pártjai) 185 A nemzetiségbeli név, avagy az utódlási szokások szívóssága - Egy nagy pálya legelső és legutolsó gondja - Testvérviszály Rekonstruálunk, ahogyan kinyomoztuk 203 A felélesztett ősforrások elé 205 Az I. Béla kori geszta (i. sz. 1062.) 208 A Salamon király korabeli geszta (i. sz. 1075. körül) 239 A részletek feltárása 262 A kezdő sorok - Eredet - Előd - Szkítia - Álmos - Hétmagyar - Kiköltözés - Pannónia a honfoglalás előtt - A rómaiak pásztorai - Fehérló-mondák - Fehérló-mondatöredékek - A vezérnévsorok - Évszámok - Honfoglalás - Szovárd és Kadocsa - Birtokok - Kalandozások - Lél kürtje - A hét gyászmagyar - Beköltözöttek - Géza - István - Az István-fejezet részletkérdései - Péter - A hercegek száműzetésben - A hazatérő hercegek - Pogánylázadások - Levente - Gellért - A királykronológia - Endre és Béla - Mit nem bocsáthatott meg Béla ága - Némi összegzés. Miklós püspök Szomszéd műhelyek (avagy a nyomozati jegyzőkönyv záradéka) 305 Jegyzetek 313 Lehel kürtje A jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzá fűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel-mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé tegye Lehel kürtjének jó fényképeit és kiterített rajzát. Magyarázó szövege pedig arról számol be, hogy miképp vélekednek a tudomány emberei a Lehel-mondáról és a kürtről. A magyar nép őstörténete Egy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi és tárgyi kultúrája, valamint nyelve határozza meg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei, legváltozékonyabb nyelve - ezt esetenként "cserélheti" is. Ha egy nép eredetét keressük, úgy járunk el, hogy kutatásainkban térben és időben addig megyünk el, ameddig olyan testalkatú, élettani tulajdonságú, zene- és táncvilágú, hitvilágú, mesevilágú, költészetvilágú, írásbeliségű, néprajzi motívumvilágú, ételkultúrájú, növény- és állatvilágú, esetleg olyan vagy hasonló nyelvű népet nem találunk a múltban vagy a jelenben, ahonnan őseinket származtatni tudjuk. E kutatásokat az antropológia, a zenetudomány, a tánctudomány, a vallástudomány, a költészet, az írástudomány, a néprajz, az ételkutatás, a növény- és állattan, a nyelvtudomány és a forráskutatások módszereivel végezzük. A kutatásokhoz ezen egzakt tudományokon túl nincs szükség bármiféle teóriára - feltételezésre. Vagy el és vissza tudunk jutni egy olyan korig és népig, amikor, ahol és akiknél ezen ismérvek előfordulnak, akkor ezt vesszük eredetünk alapjául - e területről, e népektől származunk -, vagy kimondjuk a legtudományosabb szót: "nem tudjuk" vagy "még nem tudjuk". A nagyszentmiklósi kincs Tartalom Elöljáróban 7 Gondolatok a steppe múltjának gazdagságáról és művészetéről 9 Az asztalnál 15 A kincs megtalálásáról 17 Az eddigi kutatások rövid története 19 A kincs leírása és értelmezése 42 A rovásírás nélküli asztali készlet - a fejedelemasszony asztali készlete 42 A 2. és 7. számú korsóról 44 A győztes fejedelem 65 A dámszarvast marcangoló griff korongja 67 A vadászó "fejedelem"-ről 69 Az "égbenragadás jelenete" a 2. és a 7. számú korsón 73 Az 1.számú korsó 99 A 13-14.számú és a 18.számú bikafejes ivócsanak 103 A 19.számú szilke 117 A 20.számú lapos (omphalos) csésze 128 a 21. számú omphalos csésze 136 A rovásírásos asztali készlet - a fejedelm asztali készlete 138 A 3.számú korsó 138 A 4.számú korsó 138 Az 5.számú korsó 142 A 6.számú korsó 142 A 8.számú "csemegés szilke" 147 A 9. és 10. számú görög feliratos lapos csésze 151 A 11-12.számú pohárka 157 A 15 és 16.számú nyeles tálacska 158 A 17.számú ivókürt (rhyton) 160 A 22 és 23.számú kehely 163 A feliratokról 164 A görög betűs, görög nyelvű feliratok 164 A görög betűs török feliratok 165 A rovásírásos feliratokról 166 Az ötvösök munkájáról 169 Formák és minták 175 Emberek, állatok, növények 178 Lipták Pál: Embertani következtetések a nagyszentmiklósi kincsről 179 Kádár Zoltán: A nagyszentmiklósi kincs állatábrázolásai 180 Füzes-Frech Miklós: A nagyszentmiklósi kincs növényábrázolása 182 Utóhang 186 Irodalom 189 A Hampel-féle számozás és a kötet képei 192