4 könyv Erzsébet királynéről (Sissiről): Erzsébet, a magyarok királynéja + Erzsébet magyar királyné + Erzsébet királyné + Erzsébet királyné és a férfiak

Erzsébet, a magyarok királynéja (Rubicon Könyvek, 2001,144 oldal) Erzsébet bajor hercegkisasszonyként született, s nagyon fiatalon az osztrák császár, a magyar forradalommal leszámoló Ferenc József felesége lett. Hazánkban azonban mégsem mint osztrák császárné rögzült a köztudatban. A magyarok királynéjaként emlegették már életében is, és emléke nem halványult a halála óta eltelt több mint száz év alatt sem. Mi volt a titka? Ki volt valójában ez az uralkodói ideáltól oly távol álló nő, akit a magyar nemzet a szívébe zárt, s akit a kortársak a világ legszebb asszonyának tartottak? Erzsébet magyar királyné (Pannon Könyvkiadó, 1993, 353 oldal) Sokak örömére szolgál majd a regény, melyből történelmi események emberi indítékait is megismerhetjük, de legelsősorban Erzsébet varázslatos és titokzatos személyiségét. A modern nőt, akinek vezérlő elve a szabadság. Mindig az érzéseire hallgat, s ezek soha nem csalják meg. Nemcsak legendás szépségével, hanem természetességével és őszinteségével is meghódította az emberek szívét. De műveltsége sem maradt el szépsége mögött: ismerte a birodalom népeinek történetét, verseket írt, folyékony beszélt újgörögül és magyarul. Közismert a magyar nép iránti rokonszenve. Szeretettel ajánljuk az olvasó figyelmébe a kedvelt írónő e munkáját, annál is inkább, mert Erzsébet királyné népszerűsége napjainkban reneszánszát éli. Erzsébet királyné (Európa Könyvkiadó, 1988, 660 oldal) ,,A császárné a legszebb asszony a világon" - írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott valóban jelentős szerepéről. A kötet érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig. Erzsébet királyné és a férfiak (GABO, 2000, 300 oldal) Erzsébet elbűvölően szép asszony volt, akinek kedvessége és mágikus vonzereje térdre kényszerítette a férfivilágot. Őt viszont mintha hidegen hagyták volna ama vágyak és szenvedélyek, melyeket imádóiban fellobbantott. Sigrid-Maria Grössing pszichológiai érzékenységgel rajzolja meg a vadóc természetű Sisi, valamint apja, a bajorországi Possenhofenben uralkodó, különcnek számító Miksa herceg és a lelkileg kiegyensúlyozatlan unokafivér, a későbbi II. Lajos problematikus viszonyát. A szerző együttérzően ír a fiatal, szerelmes császárnéról, aki sokat szenvedett a bécsi udvar szigorú és rideg erkölcseitől, aki egyetlen fiúgyermekével, Rudolffal sem találta meg a bensőséges, meghitt hangot, aki mind gyakrabban hagyta magára császári férjét, s aki nyugtalanul bolyongott a nagyvilágban. Sigrid-Maria Grössing kitartóan követi Sisi kísérőjének, a vakmerő lovasnak, Bay Middleton kapitánynak Angliában fellelhető nyomait, megvizsgálja Andrássy Gyula grófhoz, a monarchia majdani külügyminiszteréhez fűződő szoros viszonyát. A szerző érzékletesen festi le azt a farsangi éjszakát, amikor Erzsébet Pacher von Theinburggal flörtölt, s végezetül elkészíti Luigi Lucheni, a császárné gyilkosának személyiségrajzát. Sigrid-Maria Grössing ismeretlen életrajzi dokumentumokat épít be könyvébe, és az új ismeretek segítségével világossá teszi olvasói számára, hogy Erzsébet és a férfiak kapcsolata nagyban erősítette és színezte a császárné alakját övező, máig eleven mítoszt.