3 db történelmi regény: Sámán + Johannesz Angelosz + Én, Claudius - Tiberius Claudius római császár önéletrajzából

Én, Claudius - Tiberius Claudius római császár önéletrajzából ,,Én Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim >>Claudius, a hülye<<, >>Az a Claudius<<,, >>Claudius, a dadogó<<, >>Clau-Clau-Claudius<<, vagy legjobb esetben >>Szegény Claudius bácsi<<, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az >>arany veszély<< sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni." Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva. Sámán (A Cole család trilógia 2.) A Sámán a tizenkilencedik században játszódik, a Cole család két nemzedékének életét s az Egyesült Államok létrejöttében játszott érdekfeszítő szerepét követi nyomon. 1839-ben dr. Robert Judson Cole politikai okoknál fogva menekülni kényszerül szülőhazájából, Skóciából, s az Újvilágba hajózik. Először Bostonban folytat orvosi gyakorlatot, majd Illinois-ban telepszik le mint orvos és birkatenyésztő. Gyerekkora óta megszállottja az amerikai indiánoknak, nem is nyugszik amíg rá nem talál a szauk törzs utolsó, életben maradt képviselőire, akik elnevezik Fehér Sámánnak, és egyszer s mindenkorra megváltoztatják életét. Rob J. legnagyobb tragédiája fiának, Robert Jefferson Colenak, azaz Sámánnak süketsége. Sámán élete nem könnyű. Először meg kell tanulnia beszélni, hogy megállja helyét a hallók világában, aztán meg kell küzdenie egy olyan társadalom előítéleteivel, ahol a fizikai másság nagyon is számottevő tényező. Mire Sámánt befogadják, s belőle is nagyszerű orvos válik, a Cole család, akárcsak a legtöbb amerikai, belekeveredik Észak és Dél konfliktusába. Ez a nagylélegzetű családregény egy alakuló nemzet mindennapjainak állít hiteles emléket. Hol gyöngéd, hol hátborzongató az a leírás, amit a két Cole doktorról kaptunk, az asszonyokról, akiket szerettek, a brutális gyilkosságokról, a hozzá nem értés sötét századaiból végre kiemelkedő orvostudományról és azokról a szenvedélyes emberekről, akik komoly áldozatokra is hajlandók, hogy őszinte hitük diadalra jusson. Noah Gordon ezért a regényéért - amely eddig tizenöt nyelven jelent meg, bestseller volt Spanyolországban, Olaszországban, és csak Németországban kétmillió példány kelt el belőle - megkapta az Amerikai Történész Társaság James Fenimore Cooper-díját, valamint a német Bertelsmann Könyvklub ,,Az év írója" díját. Johannesz Angelosz (Johannesz Angelosz 2.) Mika Waltari történelmi regényeinek sorozata, amelyben az emberiség nagy sorsfordulóit mutatta be az egyiptomi Szinuhe történetével indult, és Johannesz Angelosz, a titokzatos konstantinápolyi idegen naplójával zárult. Johannesz Angelosz 1452 karácsonyának előestéjétől 1453 május 29-ig, Konstantinápoly elestéig jegyzi fel naplóját kalandos életének eseményeit, s rajta keresztül eleven tablót fest a középkor és az újkor és az újkor határán egymással szembenálló társadalmi-politikai erők és filozófiák harcáról. A kereszténység és a felfelé ívelő iszlám végső összecsapásának lehetünk szemtanúi, amely Konstantinápoly ostromában éri el csúcspontját. A korabeli világ eszmei-politikai vajúdása, a politikai intrikák és érdekellentétek által is gyengített, megosztott keresztény Konstantinápoly, valamint az ellene támadó egységes, erős és félelmetes, Mohamed szultán vezette török birodalom történelmi hátterébe az író Johannesz Angelosz és Anna Notarasz izzó szerelmének történetét is beleszövi. Hit és hitetlenség, emberi gyarlóság és hősies helytállás, kicsinyes önzés és magasztos önfeláldozás küzd egymással a pusztulásra ítélt városban. Mika Waltari, a nagy mesélő, ezzel a regényével nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem ismereteinek szinte észrevétlen gyarapításával megkönnyíti a tájékozódást Kelet- és Közép-Európa történetének egyik legizgalmasabb szakaszában.