A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
móra könyvkiadó
| 2024
| füles, kartonált
|
829 oldal
Születésnap
Az Eperjes Benjámin utca egyik hosszúkás, háromemeletes házának lakói meglepődve figyelik, hogyan lesz a kis cserfes, szertelen Illés Boriból szorgos, jószívű nagylány. Mindez pár hónap leforgása alatt történik, és Borinak nagy utat kell bejárnia hozzá: búcsút kell vennie gyerekes ábrándjaitól.
Illés Bori szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét.
Tündér Lala
Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti, hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat örömmel tölti el. A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a varázslónak nyújtja a kezét. Különböznek-e a tündérek az emberektől, ha már nem jók és boldogok, ha őket is megrontja a félelem és a hazugság? Tündér Lala, az emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól. Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma...
Abigél
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot.
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.