3 db könyv az ókori Egyiptom történetéről: Ré fiai + A felséges piramisok + Hiren piramisának titka

Mindhárom kötet borítóján apró szakadások voltak, javítja. Ré fiai Kákosy Lászlónak, az ismert magyar egyiptológusnak a fáraókori Egyiptomról szóló összefoglalóját nyújtjuk át az olvasóknak. Egyiptom kultúrája az ókor óta foglalkoztatja a történetírást; a görög szerzők a mesék és a valóság különös keverékével szórakoztatták olvasóikat, a középkori történetírók ókori elődeiknél is kevesebben tudtak a régi Keletről. Tudományos módszerekkel a hieroglifák megfejtése óta (1822) folyik a fáraókor kutatása, azé a páratlan alkotásokat létrehozó kultúráé, mely az egyetemes történet egyik leghosszabb és legfontosabb fejezetei közé tartozik. A könyv az állam megszületésétől Nagy Sándor koráig bezárólag tekinti át Egyiptom történetét, és képet ad a kultúra különböző területeiről is. A köztudatban Egyiptom évezredeihez a merevség, az ünnepélyes mozdulatlanság képzete társul, e mű viszont éppen azoknak a dinamikus folyamatoknak a bemutatására helyezi a fő hangsúlyt, amelyek időről időre mélyreható változásokhoz vezettek társadalmi és kulturális téren egyaránt. A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti. A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást. A felséges piramisok Vojtech Zamarovskynak a tényirodalom műfajába sorolható valamennyi műve bestseller. Legújabb könyve a napfényes Egyiptomba, az első világcsodák országába vezet el bennünket: a Nílus menti kőhegyekhez, a világ legrégibb monumentális építményeihez, amelyek előtt a kozmikus kor embere is döbbenten torpan meg - a piramisokhoz. Hogyan és miért jöttek létre ezek az óriási építmények, ki és milyen eszközökkel alkotta meg őket? Hogyan alakult sorsuk az építésük óta eltelt hosszú évezredek folyamán? Kik voltak a kutatóik és kik a rombolóik? Ki fejtette meg rejtélyeiket? S vajon sikerült-e egyáltalán megfejteni a köröttük felgyülemlett sok titokzatosságot? Ezekre a főbb kérdésekre válaszol a könyv, a tudomány legújabb eredményei alapján. A felséges piramisok azonban nem csupán a piramisok könyve: az ókori Egyiptom történelmének, kultúrájának és civilizációjának plasztikus képét is megtalálja benne az olvasó. Hiren piramisának titka Messzi utazásra hívjuk önöket térben és időben, s nem is egyre, hanem párhuzamosan mindjárt kettőre is. Első utunk a Núbiai-sivatagba visz területileg, a második is oda, de a két utazás közötti időt harminchárom évszázad íveli át. A Núbiai-sivatagban a múltban is, a jelenben is Egyiptom életére sorsdöntően fontos események zajlottak le. Most itt kovácsolják okosan az ország jövőjét, amikor az asszuáni nagy gáttal megnövelik az ország termő- területét, és villamos energiát adnak fejlődő iparának, ám ez egyben azt is jelenti, hogy hatalmas új tenger születik a sivatag szívében. Azonban nem- csak a jövőre gondolnak az ott dolgozók, hanem a múltra is, hiszen Egyiptom múltja az emberiség történelmének rendkívül érdekes lapjait foglalja magában. Nemzetközi méretű harcot folytatnak tudósok, hogy amire az éltető víz hullámai elárasztják a sivatag homokját, az emberiség kulturális kincsestárának itt található páratlan gyöngyszemeit biztonságba helyezzék. Az idő sürget, a gát emelkedik, ezért lázasan kutatnak a sivatagban is, vallják a homokot, árulja el, milyen kincseket takar, egyébként ezek örökre elvesznek. A regény hősei a szovjet régészek, e tudóshadsereg egyik osztaga. A regény egyik szereplője egy helyen azt mondja, sokféle és sokfajta szándékú ember járja a sivatagot. Így nemcsak segíteni kívánó tudósok, mérnökök, hanem nemzetközi sírrabló-banda is! A regény legérdekesebb eseményei egy titokzatos fáraó, Hiren, a zseniális építész, Ehnaton tanítványa és ügyének folytatója személyéhez kapcsolódnak. A második utazás az ő korába visz, az idő- számításunk előtti XIV. századba, abba a korba, amikor Egyiptom megpróbált előrelépni a fejlődés, a forradalmak útján.