TRÉFA (2001-es kiadás)
"Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!" - írja egy képeslapon Ludvík Jahn, a természettudományi fakultás ifjú hallgatója pártiskolára vezényelt kedvesének. Tréfából. Az 1949-es év Csehszlovákiájában azonban nem ismerik a tréfát. Ludvík Jahnt kizárják a pártból, kirúgják az egyetemről, a katonaságnál a büntetőalakulathoz sorozzák be, bányamunkára küldik. Ludvík Jahn élete és karrierje visszavonhatatlanul derékba törik. Hosszú éveken át csak a bosszúvágy élteti. És egyszer csak felvirrad a megtorlás napja. A hajdani, gonoszul félresikerült tréfát egy másik, éppoly kegyetlen tréfával akarja helyreütni. A tréfa azonban ismét visszájára, ismét őellene fordul. A történelem tréfáit jóvátenni nem lehet. Csak elfelejteni. Közös közép-kelet-európai múltunk egy darabja elé tartott tükröt regényében Kundera. Egy olyan kor és nemzedék elé, amely mindenáron, akár emberéletek árán is, szépnek, makulátlannak, példásnak akarta látni és láttatni magát. Az igazság tükre azonban torz képet mutatott. Nem a tükröt kell okolni érte. Nem is a regényt, amelyben talán jelenünk valóságszilánkjaira is ráismerünk. Ez csak a történelem rossz tréfáinak, fintorainak örökös ismétlődését bizonyítja.
BÚCSÚKERINGŐ (2000-es kiadás)
A Párizsban élő világhírű regényíró még otthon, Csehszlovákiában, 1972-ben írt művének színhelye egy ódon bájú közép-európai fürdővároska. Itt ad egymásnak randevút a regény nyolc szereplője: Klíma, a híres dzsessztrombitás; Růµena, a fiatal, csinos ápolónő, aki hasztalan igyekszik kitörni reménytelenül szürke életéből; Jakub, a volt politikai fogoly, aki végre megkapván útlevelét, emigrálni készül; Olga, Jakub kivégzett barátjának a lánya; Kamila, Klíma szép és féltékeny felesége; Skřéta doktor, ez a félig-meddig valószerűtlen alak, a fürdővároska nőgyógyásza, aki igen sajátságos módszerrel teszi termékennyé pácienseit; egy másik, a valószerűtlenség határán mozgó hős, Bertleff, a gazdag amerikai, ez a modern szent, kék dicsfénnyel a feje körül; végül a megható hősszerelmes, Franti±ek, aki soha életében nem fogja megérteni, hogy mi történik körülötte.
Az öt nap alatt lebomló sorstörténetek szálai egyre gyorsuló tempójú keringővé fonódnak. Szent Iván-éji kavalkáddá. Keservesen könnyed, morbid vaudeville-ként adja az olvasó tudtára, hogy nincs többé joga a tragikumhoz.
LASSÚSÁG (2001-es kiadás)
Miért tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándorlegényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős -, valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuelek és a politikusok erkölcsi exhibicionizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket).
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
