ERŐNK SZERINT
Három történelmi témájú drámáját nyújtja át ebben a kötetben olvasóinak Szabó Magda. Kettő - Az a szép, fényes nap, Kiálts, város! - régebben született, hosszabb színpadi és könyv-sikersorozatra tekint vissza. A meráni fiú-t 1980-ban mutatja be a Madách Színház. A darabokat - bár más-más korban játszódnak - összefűzi az írónő szenvedélyes érdeklődése a nagy ívű, izgalmas, rendkívüli életsorsok iránt: a történelem és az emberi magatartás ellentmondásait szembesíti, vallatva a múlt századokat, vajon hősei mindig ,,erejük szerint" cselekedtek-e olyan sorsdöntő időkben, mint 994, 1241 vagy 1604. Valamennyien kivételes képességű, históriai hitelességű figurák, tragikumuk a magánélet és a történelmi-társadalmi erők összebékíthetetlenségének konfliktusában rejlik, s noha századokkal ezelőtt éltek, történetükből nem nehéz kihallani a mának szóló üzenetet. Az a szép, fényes nap Géza fejedelemre hatalmas történelmi felelősség nehezedik, döntésétől függ népének fennmaradása. Fel kell ismernie, a kereszténység bármilyen áron való felvétele biztosíthatja csak, hogy a magyarság nemzetté kovácsolódjék, helyet kapjon Európa államai között. A Kiálts, város főbírája, Gál Nagy István Debrecen város minden terhét hűséggel és alázattal hordozza, s nemcsak önmagát, de lánya boldogságát is feláldozza hazájáért. A meráni fiú hőhőse, IV. Béla, szörnyű örökséggel, anyja, Gertrudis meggyilkolásának kísértő képével küzdve áll országa élén. Harcol az egyházi és világi hatalmaságokkal, de a belső viszályok mellett a keletről fenyegető tatár támadás és a nyugat felől jövő diplomáciai cselszövények ellen is meg kell védenie népét.
BÉLA KIRÁLY
Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan ,,meráni fiú"-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a csatában nő királlyá. Mikor a had elvonul, már tudja: Európa magára hagyta a hazáját. Visszatér Magyarországra, s megkezdi az építőmunkát. Szervez, tárgyal, szövetkezik mindenkivel, aki segíteni tud. Most van igazán elemében: IV. Béla nem a háború, hanem a béke uralkodója. De aki egymaga kénytelen vállára venni az egész ország terhét, annak áldozatokkal is számolnia kell. Áldozatok lesznek a királyi gyermekek, hiszen érdekházasságokat kell kötniük, s áldozat lesz a szerelem is a hűséges hitvessel, Laszkarisz Máriával. Az emberi, sőt királyi életnek ebben a régiójában már nincs erő a gesztusokra, szív az érzelmekre. Béla király, akinek egy ország az életműve, magára marad. És szent sem lesz belőle. Arra már nem jutott ideje.
Béla király mellett kitűnő figurák egész sora népesíti be a drámákat. Hús-vér emberek, nem hősök, nem arcátlan ,,történelmi személyiségek". Esendőek, nagyszerűek, humorosak, ostobák, szellemesek, aljasok és becsületesek, mint mi magunk. Mert Szabó Magda drámái 750 évvel ezelőtt játszódnak ugyan, de kihallani belőlük mai életünk, a mai kor nagy kérdéseit is.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
