2 db Robert Graves mű 1. Én, Claudius, 2. Claudius , az Isten

Az én Claudius önéletrajzi formában írott mű, amelyben Graves Claudiusszal mondatja el élete első öt évtizedének történetét. Ez az ötven esztendő felöleli Augustus, Tiberius és Caligula, az első római császárok uralkodásának időszakát, és egészen addig tart, amíg a Caligula megöletését követő zűrzavarban Claudiust váratlanul császárrrá kiáltják ki. Az izgalmakban, rejtélyekben bővelkedő történet élénk szinekkel kelti életre a császári udvar fülledt, intrikákkal, szörnyű bűnökkel teli életét a római imperium leghíresebb időszakában. A Claudius, az Istenben az Én, Claudius-ban megkezdett történetet folytatja tovább Robert Graves: a megaláztatásokba belefáradt, immár ötvenéves Claudius egyszer csak, csodával határos módon, császárrá lesz. Elődjének gyilkosai (a Julius Claudius-ház kevés uralkodója halt meg természetes halállal) felforgatják a palotát, s az öreg Claudius az öldöklés zajától megrettenve elrejtőzködik egy félreeső ajtó függönyszárnya mögé. Az egyik merénylő rátalál, előráncigálja, és meglepetésében imperatornak, vagyis császárnak kijáró hódolattal köszönti. Sok jót a császárkodás se hoz neki: undok hadjáratokat, állandó csetepatét a senatusszal s legfőképp szörnyeteg feleségeket: Messalinát, aki rútul megcsalja, így hát - mi mást tehetne? - kénytelen kivégeztetni, majd pedig Agrippinát, aki a saját fiát akarja látni a trónon, így hát - mi mást tehetne? - mérget ad be totyakos férjének. Az önéletírás persze már előbb véget ér: a méltó véget a függelékből ismerjük meg, ókori szerzők műveiből, amelyeket nemigen olvasnak ma már az emberek...