1956 szovjet szemmel

ELŐSZÓ Nem sokkal iskolakezdés előtt apámmal és anyámmal kiutaztunk Magyarországra. Mi voltunk a szovjet turisták. Éreztem a történelmi pillanat súlyát, ugyanis a határon annyira izgultam, hogy a bejövő szovjet határőrnek magyarul köszöntem, a magyarnak meg oroszul karattyoltam. Megtévesztett a vörös csillag a sapkarózsákon. Budapest nagyon tetszett, főleg az állatkert, a budai vár, az utcák és a kis földalatti. Megbámultam a Lánchidat és köpdöstem a Dunába. Körberohangáltuk a várost és apám ismerőseit. Részben érintettük pesti rokonságunkat - nagymamám testvérét, Sanyi bácsit. Akkor voltam igazán dühös, amikor otthagytak egy napig. Sanyi bácsi feleségének véleménye szerint a jól nevelt gyerek csendben ül, egyhelyben, nem beszél, nem játszik, nem vesz levegőt. Halálra untam magam. Próbáltam valamit mondani a progresszív szovjet pedagógiai módszerekről, de ez meg feldühítette Sanyi bácsit. Neki, miután megjárta a világháborút és az orosz hadifogságot, megvolt a véleménye Makarenkóról és az egész progresszív szovjet pedagógiáról. Vissza TARTALOM Előszó helyett 5 Magyarország 1956 előtt 8 Krízispontok a "szocialista táborban" 1956 előtt 19 A "Különleges Hadtest" 25 A XX. Pártkongresszus 30 A politikai bizonytalanság és Rákosi leváltása 40 A krízis elmélyülése 60 Október 23. 71 A "Hullám" terv és az "Iránytű" hadművelet 78 A felkelés győzelme 89 Sötét felhők gyülekeznek 103 A forradalmi erők 131 A "Vihar" hadművelet 136 A budapesti harcok 143 Az üldöztetés 148 Nagy Imre letartóztatása 164 Ellenforradalom? 170 Utószó helyett 173 Névmutató 175