---

o A naptár nem a hazai lakosságnak, hanem külföldieknek - elsősorban diplomatáknak, nemzetközi segélyszervezetek (példányosan a szövetséges ellenőrző bizottságok) tagjainak és a nyugati közvéleménynek - készült. o A francia nyelv használata ekkor még a diplomácia és a nemzetközi turizmus elsődleges nyelve volt. A kiadvány célja az volt, hogy megmutassa a világnak: Budapest a hatalmas pusztítás után is él, kulturálisan aktív, és készen áll a nemzetközi kapcsolatok újjáépítésére. Az angol nyelvű kiadvány az 1946-os naptár közvetlen előzménye és ikerdarabja. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal közvetlenül a főváros 1945. februári ostromának lezárulta után, a romok eltakarításával párhuzamosan indította el ezt a nemzetközi propagandakampányt, hogy felhívja a szövetséges hatalmak figyelmét a romba döntött magyar fővárosra és támogatást szerezzen az újjáépítéshez. A második képen látható hátoldal a korszak legkiválóbb magyar művészeinek és szakembereinek összefogásáról tanúskodik: o Kiadó (Published by): Municipal Tourist Office (Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal). o Felelős kiadó (Responsible Editor): dr. Markos Béla (1893-1974), a magyar idegenforgalom és turizmuspolitika egyik legfontosabb úttörője és a hivatal akkori igazgatója. o Nyomda (Printers): Municipal Printing Press (Székesfővárosi Házinyomda), a felelős vezető dr. Mihálik Gusztáv volt. o Fotók (Photographs by): Manninger János (1901-1946) neves fotóművész, aki közvetlenül az ostrom után drámai pontossággal dokumentálta a romos Budapestet. o Térkép (Map by): Sebők Pál. o Metszetek (Etchings by): Kozma Zsuzsa. o Tipográfia és címlapterv (Cover plate, typographic display designed by): Kozma Lajos (1884-1948), a korszak zseniális és világhírű építésze, iparművésze és grafikusa. Az ő letisztult, modernista látásmódját dicséri a kiadvány teljes tipográfiája és a borító montázsa.