---

Széchenyi István Gróf élete és kora Széchenyi Istvánról sokat tudunk: egyévi jövedelmét ajánlotta föl a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, ő álmodta meg a Lánchidat, és megírta a reformkor alapművét, a Hitelt. Kossuth Lajos szavaival ő a "Legnagyobb magyar". Vajon tudjuk-e, hogy az 1825-1827. évi országgyűlés idején lóversenyt és kaszinót szervezett, s hogy angol barátaival - az úri társaság csodálkozására - Bécsből Pozsonyig evezett? Hogy romantikus rajongással szeretett egy férjes asszonyt? Valóban ismerjük őt? Estók János könyve tényekre alapozva, Széchenyi leveleit, naplóját is felhasználva mutatja be az író-politikus mellett az embert. Széchenyi hitte és gyakorolta, hogy az egyén boldogulása a közjavát is szolgálja. A csaknem 200 képet tartalmazó könyvből megismerkedhetünk a reformkor legmozgékonyabb személyiségével, aki fölkarolta a dunai és balatoni gőzhajózást, a gőzmalom- és hajógyár-alapítást. Sikeres vállalkozó volt. Korszerűsítette és jövedelmezővé varázsolta birtokát, és gyümölcsöző befektetéseket tett. Mindeközben a gróf igazi sportemberként ötvenhat évesen uszályokat kerülgetve úszott a Dunában, rendszeresen lovagolt, és szívesen sétált a Gellérthegyen. A könyvet olvasva szinte látjuk, amint jellegzetes alakja feltűnik a budapesti utcán. Lehet, hogy a Gyáralapító Társaság vagy a Magyar Mezőgazdasági Egyesület ülésére igyekszik, esetleg a Csónakdába vagy a Pesti Gyepre siet. A kötet, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezébe vehet, a történelmi hűséget szem előtt tartva, színesen mutatja be Széchenyi életét és alkotásait. Nyomon követi álmainak megvalósulását, mindazt, ami a következő nemzedékek számára a mába érően kijelölte a polgárosodás útját Magyarországon. Katonaként is magyar - Széchenyi István katonaélete és hadügyi reformeszméi A szerző a legnagyobb magyar eseményekben gazdag életútjából az ifjúkori katonaéveket, illetve az érett politikus honvédelemről, hadseregről alkotott képét mutatja be, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála ,,A szakadatlan szellemi munka, a hazafias buzga­lom, mely nem engedett pihenést, s a haza sorsa fölötti súlyos aggodalom siettették a krízist az anélkül is megrendített szervezetben, s a megron­gált organizmus viszont a legborzasztóbb képzel­gések egész seregét támasztotta, melyek a ragyogó szellemet ellepték, ama sáskaseregekhez hasonló­an, melyek percekre a napvilágot is képesek elho­mályosítani. Hanem e kölcsönös hatásnak, főleg ha beteges jelenségek során át végre valami heves krízisre vezet, mindig megvan a maga határozott s a körülményekhez képest különböző kiindulási pontja. Vagy a lélek és kedély bántalmai nyitják meg a szomorú körtáncot, pusztító befolyásukat lassanként kiterjesztve a fizikai emberre is; vagy a beteg test az, amely a lelket és a kedélyt is bele­vonja szenvedései körébe." Napló Széchenyi naplóját mindeddig elsősorban "a legnagyobb magyar" életével és munkásságával, valamint a korszak történelmével hivatásszerűen foglalkozó szakemberek tanulmányozták. A történelem iránt érdeklődő művelt olvasóközönség most újra kézbe veheti a Gondolat Kiadónál 1978-ban megjelent nagyobb terjedelmű, átfogó jellegű, magyar nyelvű válogatást Széchenyi István naplójának anyagából. Széchenyi István Széchenyi a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan "karizmatikus" vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás. Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat. Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A "legnagyobb magyar" születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain - így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos "deheroizálásról". Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet. Széchenyi igéi Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak örök érvényű gondolatait tartalmazza ez az antológia. Először 1921-ben jelent meg Szekfű Gyula előszavával. A 178 idézet a következő tematikus csoportokba sorolva olvasható: - Széchenyi István küldetése, vallásos hite - A leghívebb magyar - Magyar balsors, magyar parlag - A nemzetiségi kérdés - A magyar jövő -Önismeret - Azősi magyar vétek - A nemzeti szenvedélyek, a nemzetpolitika - Osztrák-magyar, kuruc-labanc - A magyar paraszt, a földbirtokreform A TINTA Könyvkiadót a könyv ismételt közreadásával az a cél vezérelte, hogy problémákkal terhes korunkban Széchenyi István igéi útmutatóul szolgáljanak a magyarság előtt álló régi és új feladatok megoldásához.