William Golding

The Lord of The Flies is a great book from two angles. It is an exciting adventure story, that will entertain you and make you look forward for more, and it also raises deep questions about morality.The introduction of the story already makes you interested in the characters and in the whole plot. A bunch of school boys get stranded on an island. There are no adults there, so they can experience real freedom for the first time of their life. They realize that they need a leader, so they all could have fun equally. This is where the conflict starts. Ralph and Jack are the two candidates and they are the exact opposite of each other. Ralph represents kindness and democracy, while Jack is savage and a totalitarian leader. The boys are experiencing all kinds of adventures, like fights, hunting and exploration of the island, so while reading, you will never get bored. The way they interact with each other (mainly in the beginning of the book), how they are trying to create a system is very interesting.The book also has a deeper meaning. It shows us the dark side of savagery, lack of morality and the need for good leaders. The boys are turning against each other, they are fighting in a literary sense, and they even kill each other. They became savages, they act like animals without adults and they do not have a moral compass, murdering each other seemed natural to them. At the end of the story, after the biggest battle, a soldier appears. The story stops there, but we can imagine how the man put an end to their "role play". One message of the book could be that without the right guidance and strong leaders, we would all turn into savages, just like the boys. The soldier at the end symbolizes the good side of authority. I would recommend this to both kids and adults, for people who would like to read a great adventure story and for people who are looking for a deeper meaning (criticism of society). You will have a great time while learning about something important.

When I first saw the 1963 version of the film, directed by Peter Brook, I was impressed and decided to read the book. Since then, it is one of my favourites. It shows that people are fallen beings and it is amazing how the writer makes a parallel between society and the boys in the desert island. Each character and relationship can be found in a persons everyday lives, if we think a little bit deeper. The book looks like an adventure story as it starts. At the beginning we read about a group of British schoolboys, living in the middle of the war, who are evacuated from England. As their plane is shot down, they ditch near a remote island. They would like to survive, so they appoint a chief and try to make a civilised and cooperative society. Ralph becomes the leader of the group. He hopes for rescue and does everything for it. Ralph is the symbol of the good, he is civilised and he does not give up. Jack is another main character, however, he is the hunter and symbol of savage and uncivilised people. When Ralph and Jack work together, the society of the island is peaceful. They boys explore the island, hunt together, set fire and make rules together. Conflicts and problems appear when this cooperation ends. The group divides into two: those who are with Jack and, those who are in the group of Ralph. Symbols have an important role in the novel. It is interesting that Piggy is the weak, the outsider in the society. Nobody respects him, however boys could only set fire with his glasses. There is the conch, which transforms its environment, and only Ralph can use it properly. It shows that he is the perfect leader. The title is also a very important symbol in the book. The lord of the flies is a pigs head taken to a pale, around which there are many flies. This provides the boys safety from the mysterious monster, from their fears. The presence of violence appears when conflicts start, and it continues until the end. Games, hunts and murders become brutal. The story is even more though because we speak about children, who we tend to think as innocent youngsters. I recommend this book to people who like exciting novels with a lot of twists. In my opinion, the Lord of the Flies is not appropriate for children under the age of sixteen, because it is likely that they would only see the violence and brutality in it, not the moral teaching.

A Legyek Ura az egyik legszórakoztatóbb és legmegdöbbentőbb olvasmány, melyet a középiskolák némelyikében kötelező jelleggel kérnek számon. Golding regényében egy nagyon népszerű témát dolgoz fel, civilizált emberek egy repülőszerencsétlenség következtében egy lakatlan szigeten ragadnak. Ami, azonban egy kicsit szokatlan, hogy a regényben nem felnőtt emberek, hanem gyerekek szenvedik el e megpróbáltatásokat. Ezáltal a regény egy másik témát is feldolgoz, illetve kérdésekre próbál magyarázatot adni. Mi történne a gyerekekkel egy olyan világban ahol nincsenek felnőttek és bármit megtehetnek? Ki szabhatna nekik határokat? Képesek-e a serdülő gyermekek ellátni önmagukat egy másik világban? Valóban ártatlanok-e gyermekeink, vagy bennük is meg van a gonosz? Két kilátásmód áll szemben egymással a műben, melynek képviselői, Jack és Ralph. Ralph talán a legérettebb az összes fiú közül, ő képviseli a józan elmét és a kitartást. Ő hiszi, hogy meg mentik majd őket, és legfontosabb feladatuknak a tűz ébren tartását tűzi ki, mely felnőtt, logikus gondolkozást tükröz. Emellett szól még, hogy bár a gyerekek őt szavazzák meg vezetőjüknek, Ralph mégis megosztja a hatalmát Jack-kel. Felismeri, hogy ha engedi, hogy Jack uralkodhasson, mint a vadászok vezetője, talán kiküszöbölheti, hogy az fellázad majd ellene. Az effajta bölcs, és önzetlen gondolkodás még a felnőtt emberekben is ritka. Jack, Ralph ellentéte szinte mindenben. Ő nem hisz benne, hogy valaha is megtalálják őket, és hosszú távra rendezkedik be a szigeten. Míg a gyerekek Ralph-hoz bátran fordulnak, addig Jack-től tartanak, a kisebbek félnek. Ő a demokratikus elgondolással szemben, inkább a diktatórikus egyeduralmat szeretné érvényesíteni. Nem véletlen, hogy a megcsömörlés jelei először Jack emberiben mutatkoznak meg. A történet során a gyerekek lassan elállatiasodnak, barbár módjára viselkednek, mely végül halálesetbe torkollik. Ralph az, aki a végsőkig képes ellenállni a gonosznak, és sikerül megőriznie józan eszét, azonban a regény valódi hőse nem ő, hanem Simon. Simon-t egy romantikus hőshöz hasonlíthatnánk, aki visszahúzódó, és teljesen más rálátása van a dolgokra, mint mindenki másnak. Túlzóan azt is mondhatnánk, hogy ő zseni és őrült egy alakban, hiszen sem Jack sem pedig Ralph szemléletét nem követi. Látszólag badarságokat beszél, gondol, melyeket maga sem ért, de valójában ő látja a dolgokat a legreálisabban, és megjósolja saját halálát is. A mű valódi kirekesztettje ő, és nem pedig Röfi. Röfit társai rekesztik ki, kinézete miatt, míg Simon gondolkodásmódjában, viselkedésében különbözik társaitól. Összességében, Golding egy antiutópia keretein belül igazán egyedi karaktereket sorakoztat fel, mely gyerekek olykor okosabbak, és érettebbek, mint némely felnőtt. Azonban a történet folyamán, elvesztik uralmukat az események felett, mely bebizonyítja, igenis kell, hogy valaki határokat szabjon nekik. Az idill világ, felnőttek nélkül, végül káoszba torkollik. Az adott körülmények között azonban a felnőttek is elvesztenék józan eszüket, ebből a szempontból pedig a felnőttek nem különbek, mint a gyerekek.

William Golding leghíresebb műve valójában megállja a helyét az irodalom világában. Ahogy elkezdtem olvasni, mindenféle tartalom vagy egyéb kritika olvasása nélkül, azt gondoltam, hogy egy egyszerű kalandregénnyel van dolgom. Hiszen az egész úgy indul, hogy egy csapat gyermek a repülőszerencsétlenség miatt magára marad egy lakatlan szigeten és elkezdődik a túlélésért folytatott küzdelem. Persze itt gyerekekről van szó, így hát az egész szinte folytonos játékba megy át. A legtöbben még nem képesek felfogni a helyzet komolyságát és így az érett viselkedés hiányosságát tanúsítják. A könyv története a második világháború utáni korszakra tehető, nem meglepő tehát, hogy a főszereplőnk (Ralph) apukája a haditengerészetnél dolgozik és e miatt a folyamatos jelzőtűz fenntartása a legfontosabb feladat a szigeten, ám ez a későbbiekben további problémákhoz vezet majd

William Golding A legyek ura című regénye egy csapat angol fiúról szól, akik egy repülőgép szerencsétlenség következtében egy szigetre kerülnek. Ezen a szigeten a fiúknak meg kell küzdeniük az éhezéssel, az időjárás viszontagságaival, a saját túlélési ösztönükkel és egymással is. Véleményem szerint ez az 1954-ben Nagy-Britanniában kiadott regény pontosan ábrázolja azt, hogy a gyerekek hogyan tudnak különös helyzetekkel megbirkózni, valamint azt is, hogy a brit társadalom akkoriban hogyan nevelte a gyerekeket. A főszereplők Ralph, Röfi, Jack, Roger, Simon és Samseric. Közöttük vannak kisebbek és nagyobbak is, ám a hierarchia általában az életkoron alapszik. A repülőszerencsétlenség után a fiúk egyedül maradnak, felnőtt nélkül és vezért kell választaniuk. Itt két, az író bemutatása alapján nagyon erős személyiségű, ám mégis különböző karakterű fiú kerül az élre. Egyikük ésszel próbálja túlélni a helyzetet, segíteni a többieken és kikerülni a szigetről, például a füst segítségével, másikuk pedig inkább a fizikai tettek embere, akinek a harc és a vadászat fontosabb, mint a hazakerülés. A regény fontos szereplője Röfi, akit a legtöbb társa kinevet és kicsúfol túlsúlya és szemüvege miatt. Röfit kevesen szeretik a szigeten, sok társával meg kell küzdenie, mégis a történet egyik fontos szereplője. Egy szomorú esemény miatt a fiúk két részre szakadnak, a túlélésért folytatott küzdelem még erősebb. A mű egyik legfőbb kérdése, hogy a fiúk megmenekülnek-e. Annak ellenére, hogy a regény gyerekekről szól, inkább a felnőtt korosztálynak ajánlanám a mű olvasását, hiszen ők sokkal inkább át tudják élni a gyerekek érzéseit és nem lepődnek meg a sok kegyetlenségen, amit a fiúk átélnek.

Alapjáraton tetszett a regény, ahogy végigvezette az életét és azt próbálta keresgélni hol is siklott félre. Elgondolkodtató, filozofikus alkotás, személy szerint nagyon tetszett az a rész amikor a sötét szobába zárták be, teljesen azonosulni tudtam a szenvedő Sammy érzéseivel a rideg bezártságban és bizonytalanságban. Nagyon szépen ír Golding, és tetszett az E/1 is, ettől valahogy mindig személyesebbé válik a mű. Úgy gondolom nem bántam meg, hogy megvettem. Legközelebb a Legyek ura következik a sorban. :)

William Golding Nobel-díjas író mesterműve kalandokkal teli, ugyanakkor elgondolkodtató filozofikus mélységeket ostromló szellemi bravúr. Mi történik, ha egy csapat angol kisfiú magukra marad egy lakatlan szigeten több ezer mérföldnyire a felnőttek világától? Csupa kaland, vetélkedés, kegyetlenség és dráma. A fiúk lépésről-lépésre állatiasodnak el, ahogy a szociogenezis fátyla foszlik szét körülöttük. Eközben az író mesterien fokozza a feszültséget -- egészen a tragikus végkifejletig. Golding felteszi nekünk a fogós kérdést: vajon, ha mi lennénk a kisfiúk egyike, akkor máshogy alakulna a cselekmény? Azoknak ajánljuk ezt a mellbevágó, de őszinte regényt, akik szeretnének elgondolkodni azon, hogy valójában mi tesz minket a társadalom szerves tagjává.

William Golding Nobel-díjas író mesterműve kalandokkal teli, ugyanakkor elgondolkodtató filozofikus mélységeket ostromló szellemi bravúr. Mi történik, ha egy csapat angol kisfiú magukra marad egy lakatlan szigeten több ezer mérföldnyire a felnőttek világától? Csupa kaland, vetélkedés, kegyetlenség és dráma. A fiúk lépésről-lépésre állatiasodnak el, ahogy a szociogenezis fátyla foszlik szét körülöttük. Eközben az író mesterien fokozza a feszültséget -- egészen a tragikus végkifejletig. Golding felteszi nekünk a fogós kérdést: vajon, ha mi lennénk a kisfiúk egyike, akkor máshogy alakulna a cselekmény? Azoknak ajánljuk ezt a mellbevágó, de őszinte regényt, akik szeretnének elgondolkodni azon, hogy valójában mi tesz minket a társadalom szerves tagjává.

Én először a trilógiából (Utazás a világ végére trilógia: Beavatás, Szélcsend, Zsarátnok) készült filmet néztem meg (BBC) mindenféle előzetes elvárás nélkül, és nagyon tetszett!!! Mindenféle romantika nélkül ábrázolja azt az elképesztően nehéz féléves útat, amit a hajó a brit partoktól Ausztráliáig megtesz. A történet szereplői nagyon emberiek, és közel kerülnek az olvasó/néző szívéhez. A könyveket tehát a film megnézése után olvastam, és ha lehet, még jobban megszerettem, mint filmen. A nyelvezetét pedig imádtam!

király könyv....ennyi

Alapkönyv! Mindenki olvassa el!

Szerintem méltán érte ez azt, amit elért. Örülök neki, hogy kötelező olvasmány, így talán azokhoz is eljut, akik ma a divatosabb nemzedékhez tartoznak, és nem olvasnak!

Szerintem a hurkalé hidegen is finam de ha fagyasztva adjuk be, infúzión keresztül az is lehet egy ötletes megoldás. Valamint citromkarikás keszegpörkölt melegen tálalva elázott lábtörlőn! :O

az egyik kedvenc könyvem.mindenkinek ajánlom,szerintem egy remekmű.a sztori maga is érdekes,de ugyanakkor szerintem elszomorító is.izgalmas cselekményszövés...nem tudtam letenni

Nagyon hatásos,tanulságos történet.Minden oldalt el kell olvasni ahhoz,hogy a vége valóban megdöbbentö legyen!Remekül megszerkesztett mü.Betekintést nyerhetünk az emberi,-gyermeki lélek világába.