A Sopron megyei Fülesen született, apja a nagycenki Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Fiatalon megmutatkozott az irodalomhoz való vonzódása, 13 évesen jelent meg első írása nyomtatásban egy vidéki lapban.

Az I. világháború alatt 3 évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagy volt, 1918-ban betegség miatt tért haza. Ez követően részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben Dormándy Géza és Lemberkovics István oldalán. Ebben az időben irredenta versei jelentek meg. Érdemeiért 1921-ben Horthy Miklós vitézzé avatta.

1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. A hangjáték (a magyar elnevezés tőle származik) magyarországi meghonosítója. Az 1920-as évek elején Gyula diák néven verseket, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt, némi németellenes éllel. Részt vett a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete megalapításában, egyúttal alapító tagja lett a fajvédő szövetségnek is. Gömbös hívének számított.

1935-ben a csornai körzet országgyűlési képviselőjévé választották a Nemzeti Egység Pártja (NEP) színeiben. 1939-ben a Magyar Élet Pártjává átnevezett NEP jelöltjeként újfent megválasztották. Náciellenes megnyilvánulásai miatt két nappal Magyarország német megszállása után, 1944. március 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 1945-ben hazatért, de a kommunista rendszer nem vette tudomásul érdemeit, humanista szellemiségét. Nyugdíját a Magyar Rádiótól megvonták, személyét teljesen elszigetelték, a rádió igazoló bizottsága eltiltotta minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként a Szovjetunióban tartották.

1950-ben budai lakásán az ÁVO lefogta és Kistarcsára internálta. A kistarcsai táborból a fővárosba szállítás közben szívroham következtében hunyt el 1953-ban.

És Mihály harcolt...

Dr.Gálfi Sándor

Kb.60 éve olvastam elöszőr a könyvet,tizenéves fejjel édesapám eldugott könyvei között kaptam meg.egy életemre meghatározó volt amit olvastam,nem mindenben értettem egyet az íróval akkor sem,de mint Magyarország egyik meghatározó történelmi pillanattait,mint szemtanú élte meg és írta le ,sok olyan dolgot tudtam meg melyelekről az akkori iskolákban,nem hogy nem tanítottak,de még beszélni se volt szabad,történt ez 1960-as években Kolozsvárott

És mégis élünk

davand

vitéz Somogyváry Gyula - ...és mégis élünk - művében az elhalgatott történelmünk egy igen fontos, gyászos epizodját ismerhetjük meg. Lebilincselő olvasmány, szép szerelmi történettel egybefűzve.

A Pirossapkás Kislány

Veisz Gábor

Pápaiként és történelem iránt érdeklődőként egyaránt nagyon tetszett a könyv! Megjelennek benne a reformkori Pápa neves személyiségei, akikről ma már mindről utca van elnevezve. A városra a leírások alapján teljesen rá lehet ismerni, mert szerencsére az említett épületek mind megvannak még... még ha sajnos nem is mindig a legjobb állapotban... Egyszóval túl azon, hogy izgalmas, fordulatos fejlődésregény, rengeteg helytörténeti jellegű információval is szolgál. A folytatásokat is mindenképpen elolvasom :)

És mégis élünk

sigmond Bertalan

Egyik legnagyobb könyvélményem - egy gyönyörű szerelmi történet és egy felemelő hazafias történet együttese. A történelemkönyvek egyetlen mondatban összegzik a könyvben feldolgozott eseményt (az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést), holott a XX. századi magyar történelemnek talán egyetlen olyan eseménye, amely dicső, és többé-kevésbé pozitívan jöttünk ki belőle hosszútávon is. Mindenkinek nagyon ajánlom!

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Ajándék

Kategóriák

Kategóriák

Sikerlisták

Kategóriák

Felhasználó

Somogyváry Gyula

Rendezés