Siegfried Lenz

Siegfried Lenz német regény- és drámaíró, a Gruppe 47 tagja.
1943-ban érettségizett, és ekkor besorozták a haditengerészetbe. A II. világháború vége felé Dániába szökött, de hadifogságba került. Szabadulása után a hamburgi egyetemen filozófiát, angolt és irodalomtörténetet hallgatott, de nem fejezte be a tanulmányait, hanem a Die Welt rovatvezetője lett. Itt ismerte meg jövőbeli feleségét is. Első regényéért kapott pénzből Kenyába utazott. Visszatérése után, 1951-től máig szabadúszó íróként dolgozik Hamburgban.
Günter Grass-sal együtt elkötelezte magát a Szociáldemokrata Párt mellett. Támogatta Willy Brandt keleti politikáját, és mint ennek a mozgalomnak a jeles tagjaként 1970-ben meghívták a lengyel-német békeszerződés aláírására.

Goethe születésének 250. évfordulóján - 2000-ben - megkapta a Goethe-díjat.
2003 óta a düsseldorfi H. Heine Egyetem óraadó tanáraként dolgozik.

Témaválasztását a háború és a háború utáni kibontakozás valósága, a múlt és jelen lehetőségek nemzedéki ütközése, önvizsgálata határozza meg. A realisztikus stílusú próza hagyományait követő-megújító műveivel a mai német irodalom egyik legnevesebb, világszerte olvasott képviselője.