Robin Sloan

Hivatalból kötelező olvasmányként tekintettünk a könyvre az első perctől kezdve. Igaz szeretünk a Libriben dolgozni, de abban mindannyian egyetértettünk, hogy Penumbra állásajánlatát gondolkodás nélkül elfogadnánk. A borítókép nagyon jól sikerült, abszolút jól tükrözi a regény hangulatát. A klasszikus és modern sajátos egyvelegével találkozunk, plusz társul hozzá egy kis rejtély és humor. Így valami egészen újszerű és szórakoztató olvasmányt kapunk, ami tökéletesen kikapcsol és elvarázsol. Nekünk kifejezetten tetszett.

Sloan egy nem túl eredeti ötletre húzott egy vadonatúj köntöst. Bejött neki. A rejtély cseppekben adagolt feloldásával végig lendületben tartja a történetet, patikamérlegen kimért karakterábrázolással. Könnyed, kikapcsolódást nyújtó olvasmány. Bori Erzsébet fordítása és a könyv külleme emeli értékét.

Most először fordult elő velem, hogy egy olyan könyvet találtam, amit mintha rám szabtak volna. Három nappal ezelőtt a szokásos könyvújdonságok böngészésekor találtunk egymásra, a címet és a borítót meglátva azonnal tudtam, hogy ez nekem kell. A modern technika találkozása egy középkori rejtéllyel egy könyvesboltban lopással, egy kriptográfus szektával, csúcstechnikában utazó programozókkal és a halhatatlanság receptjével. Ugye jól hangzik? A történet egy aktuális és fájdalmas problémát jár körül. Egy olyan világban élünk, ahol a könyveket akciós kiárusításokon kínálják videokazettákkal meg régi kacatokkal. Sloan regényében felhívja a figyelmet, hogy milyen nagy örömet tudnak okozni ezek az egyszerű, kézbe vehető papírtárgyak, amiket kis titkos társaságok, a könyvesboltok árulnak. Lelkesedése és hite, hogy a technika lehetőségeit a szépség szolgálatába állíthatjuk magával ragadó.