Neil Gaiman

Érdekes könyv. A történetek nem mondhatók vidámnak, de lenyűgözőek és elgondolkodtatóak. Kiragadja az olvasót a hétköznapokból és elhiteti, hogy minden lehetséges.

Magával ragadott a könyv, szinte alig tudtam letenni. :) Ez volt az első könyv amit az írótól olvastam, de úgy érzem nem az utolsó.

Mágikus, lenyűgöző, megrázó, önzetlen, szívmelengető és nagyon nagyon szerethető. Számomra ilyen, az Óceán az út végén. Szeretem Gaiman írásait, de ez volt az eddigi legnagyobb hatással rám. Pillanatok alatt elolvastam; magába szippantott az Óceán és nem akartam kimászni belőle. Köszönöm ezt az élményt! Kedvenc lett :)

Elmerülve stílszerűen az Óceánban az út végén, fokozatosan az volt az érzésem, hogy végre egy újabb kedvelhető és szerethető művet olvasok, ami méltán kerülhet fel a képzeletbeli Gaiman toplistám dobogójára az Amerikai Istenek és a Sosehol mellé. Tudom, utóbbi elég megosztó írás amin egy picit meg is lepődtem, annál is inkább, mert vannak ennél gyengébb művei is, amik viszont jóval magasabb tetszési indexel rendelkeznek, én mégis szerettem. Az már korábban bebizonyosodott, hogy Gaiman novelláinak nem igazán én vagyok a célközönsége. Vannak ugyan jobban sikerült darabok, de az összkép nálam erősen felemás. Aztán az ifjúsági írásai sem győztek meg maradéktalanul, így kezdtem Gaiman-t helyén kezelni, és már kevésbé lelkesen vártam az új megjelenéseket. Az Óceánba is hónapokkal később és különösebb elvárások nélkül kezdtem bele, de most egyáltalán nem kellett csalódnom, sőt! Ugyan vagy legalábbis részben a gyerekkor játszik meghatározó szerepet a regényben, mégis egy érett, felnőttes írás, amit Gaiman-től kapunk, tele mély, elgondolkodtató részekkel. Nehéz meghatározni, kiknek is íródott ez a kisregény, a történet egyaránt szól a fiatalabb és az idősebb korosztálynak is. Szerintem kevesen lesznek az olvasók közül, akiket ne érintene meg a történet, amely a befejezést követően is tovább él érik, dolgozik és még jó ideig ott marad az olvasó gondolataiban. Nekem ez hiányzott az utóbbi évek Gaiman terméséből, most viszont megkaptam és örülök neki. Szóval Gaiman-ből némiképp kiábrándultaknak is ajánlott! ;)

Novellának hosszú, regénynek-önálló könyvnek rövid. Kicsit többet vártam Gaiman-tól, főleg az előző munkásságai alapján. Olyannak tűnt ez a könyv, mintha régebbi műveiből összeollózott volna pár motívumot, történést.

Sajnos nekem nincs erről a könyvről jó véleményem: Én nagyon kedvelem Gaimant, de ez valami nem is tudom mi volt. Nem erre számít az ember lánya, ha egyszer végigolvasta már az összeset tőle szinte. Ez nem szimplán gyenge volt, hanem egyenesen fölösleges. mintha valaki próbálna berobbanni a köztudatba, csak nem tudja hogyan csinálja, ezért összehord minden marhaságot, amit csak tud- sehol a megszokott humor, vagy misztikum- miről beszélnek az ajánlóban a könyv elején? Ezt a könyvet olvasták egyáltalán? Sajnálom, nagyon, de csalódtam. többet vártam. Nem ragozom tovább, inkább olvasom a régebbi- jól bevált- műveit.

Egyszerűen gyönyörű ez a könyv, nagyon megérintett, olyan, amit újra és újra szeretnék felfedezni és amit minél többször olvas az ember, annál többet kap tőle. A történet beleég az ember szívébe és lelkébe. Az ilyen könyvek miatt szeretek olvasni. Könnyed stílusával, utánozhatatlan hangulatteremtésével, a mitológiai elemek és a történet megfelelő arányú keverésével Gaiman megint felejthetetlent alkotott. Eszünkbe juttatja, milyen érzés volt gyereknek lenni, amikor még a világ tele volt varázslattal, újdonságokkal és minden percben rácsodálkoztunk valamire. Amikor a megszokott, bejárt utak helyett újakat kerestünk és amikor még képesek voltunk hinni a csodákban. Amiben szerintem az Óceán az út végén felülmúlja Gaiman eddigi könyveit, hogy érettebb, kiforrottabb és érződik rajta, milyen szeretettel íródott. Tele van csodával, szomorúsággal, elmúlással, csalódással és bölcsességgel.

Egy csodás olvasmány azoknak, akikben még él a mese iránti szeretet, akiket még elbűvöl egy varázslattal szőtt világ, ahol élnek tündérek, boszorkányok, varázslók és egyéb érdekes teremtmények.

Valamilyen elképesztően bámulatba ejtő módon szinte egyáltalán nem emlékeztem ennek a résznek a cselekményére, különös tekintettel a 4. epizódra. Tény, hogy évekkel ezelőtt olvastam utoljára angolul, de akkor is, valahogy kiesett. Pedig pedig. Zseniális. Imádom, ahogy Gaiman újra(?)értelmezi a különféle mitológiákat, különösen amit a skandináv mitológiával csinál. Ez már az a rész, ahol véleményem szerint nem lehet csak úgy bekapcsolódni a történetbe, kezdenek sűrűsödni a visszautalások a korábbi epizódokra (amiket a magyar kiadás jegyzetei kiválóan összefoglalnak), viszont ettől a résztől lesz igazán magával ragadó a sztori.

Először is el kell, hogy mondjam, ez volt életem első Gaiman könyve nem értem én magam sem, hogy hogy lehet ez, mert természetesen irtó sokat hallottam már róla, és láttam a Csillagport, ismerem Coraline történetét de valahogy sosem vettem még rá magam, hogy elolvassam egy könyvét Sajnálom! Bár megtettem volna előbb! Azt gondolom, Gaiman igazi jó mesemondó: úgy képzelem el őt, mint aki éppen a gyerkőceit fekteti le, és azok nyúzzák, hogy: Apa, mesélj előbb nekünk! Mire ő ölbe veszi a gyerekeket és jó apa módjára kitalál nekik egy mesét. Belesző mindenféle lényeket félelmeteseket és kevésbé félelmeteseket, kacagtató és tanulságos kis történeteket épít egy nagyobb kerettörténet köré a gyerekek pedig tátott szájjal, kikerekedett szemmel hallgatják, és mikor véget ér, a takaró alá bebújva magukban tovább szövik a szálakat, mert egy ilyen mese után nem lehet elaludni :-)

Hogy tud Gaiman ennyire gaimanos lenni? Van stílusa az biztos.... A Tükör is füst, a Törékeny holmik és a Temető könyve után nekem kicsit túl hosszú és kesze-kusza... a felénél tartok és fogalmam sincs,hogy mire megy ki a játék....

Felcsillant a szemem,mikor megláttam a könyvtár egyik polcán. Imádom Gaiman könyveit és ebben sem kellett csalódnom. Cuki történet, fura lényekkel. Egy kicsit gyerekes,de jók a képek és nem baj az,ha egy rövid időre mi is kicsit megfiatalodunk... :)

Végre!!!!! Ez a könyv zseniális!

Valódi, csillagporos tündérmese felnőtteknek (is). Különös, elbűvölő, magával ragadó, letehetetlen, rendkívül olvasmányos. Gaiman tollából -önmagát meg nem hazudtolva- eredeti született, zseniálisan szövi meséje szálait. A Sosehol mellett ez is egy értékes regénye.

Találtam egy képregényt, vagy inkább szövegezett rajzművet, amelyre azt kell mondanom: hihetetlenül nagyszerű alkotás. A címe: Farkasok a falban. A jó öreg Neil Gaiman írta, Dave McKean rajzolta.  Ritkán, sőt nagyon ritkán ragad meg engem ez a műfaj, de most úgy fejbe vágott, hogy még az is lehet, hogy megveszem magamnak. Kissé Tim Burton-szerű grafika és szellemi táj rémlik fel, miközben fantasztikusan egyedi képi és írói világ találkozása ez a vékony kis füzet. A szorongás egyik legkiválóbb megrajzolásának nevezném, amely már-már horrorba hajló mesei színekkel jelenik meg, miközben végig ott munkál benne az abszurd humor és szürreális elem. Igen, ez nagyon jó. Ilyesmit bármikor szívesen látok. Igazi írói remekmű és képzőművészeti teljesítmény. Csodálatos munka.     Novics János (boltvezető)

Hát komolyan mondom,ez a legjobb könyv,amit eddig olvastam! Vagyis ez is.A Coraline volt az első,mit olvastam.Nagyon nehezen,de megszereztük könyvben.Aztán mikor kiolvastam,hallottam a Csillagporról,és már egy ideje fontolgattam,h meg kéne venni,de mindig elmaradt.Aztán egy versenyen (író versenyen) 1. helyezést értem el,és a Csillagport kaptam jutalmul. :) elolvastam,és imádom! Ezek szerint a sors is úgy akarta,hogy elolvassam :D

Nagyon szeretem Neil Gaiman könyveit, igazi rajongó vagyok. Ebbe na könyvben hatalmasat csalódtam.. :-(

Nem erre számítottam amikor kinyitottam a csomagot, de szerencsére kellemesen csalódtam. Igaz, a 3-400 oldalas Gaiman regények a kedvenceim, de aranyos kis történet ez is, nagyon szép illusztrációkkal, vicces történettel. Gyerekeknek néhol félelmetes is lehet, én sokat mosolyogtam rajta.

Mindenkinek ajánlom! Én ugyan még csak a 90-ik oldalig jutottam (vissza kellett adnom a könyvet :-(), de most megrendeltem, mert ezt mindenkinek olvasnia kell, annak is, aki nem Pratchett rajongó! A "jó" és a "rossz", vagyis inkább egyik és másik oldal örökös "együttműködő" küzdelme; Élete, hogy hogyan is kell egymás mellett élni a nem éppen normális főnökök mellett! Akár még egy vállalati vezetői tréningnek is felfogható...

Hű, ez nagyon jó könyv volt! Csak ajánlani tudom mindenkinek, természetesen Gaiman összes könyvével együtt. És aztán olvassatok Pratchett-et is :-)

Magyarul már olvastam. Szenzációs! Mestermű! Megrendeltem angolul is

Nem oly' régen sikerült beszereznem és elolvasnom a könyvet. Az Amerikai isteneket olvastom Gimantől először, és rögtön beleszerettem a stílusába. Úgy gondoltam, belevágok egy másik könyvébe is. A Csillgapor alapvetően igen jó könyv, fantasztikus képzelőerővel bír ez a fickó! Szinte magam előtt láttam a vörösruhás boszorkányt. Négy csillagot kapott mert néha túl leegyszerűsítettnek tartottam a történetet. Ha megtoldotta volna még vagy 200 oldallal és részletesebben meséli el a történetet, ez egy hibátlan mű lett volna.

sziasztok Nekem nagyon tetszett a köny 20 életévet betöltöttem.Nagyon ajánlom minden 10 életévet betöltöttnek

A filmet láttam először, nagyon tetszett (németül) Aztán olvastam a könyvet (németül, mit tegyek, ha ott élek). Ha lehet fokozni, még jobban tetszett, mert más a stílus, más a befejezés és átkozottul Gaiman az egész. Ez semmit sem von le a film értékéből, az is remek; ott nyilván nem lehetett heppi end nélkül hagyni a nagyérdeműt. Mivel pedig a forgatkönyvet ez esetben is írónk követte el, nem végzett hasfelmetszést a saját művén. Akinek azonban nem jön be Gaiman írói stílusa, az ezen a könyvön sem fog lelkesedni. De ez nem a könyv hibája ;-)

Én ugyan németül olvastam a könyvet, de ez nem von le az értékéből :-) Bár az amerikai istenek folytatásaként jelent meg, a tematikán kívül semmi köze ahhoz. Viszont remek, kicsit lasan építkező, de annál látványosabb végkifejletű igazi Gaiman-regény. Bele kell törődni, hogy ez az ember nem nagyon tud rosszat, de még csak középszerűt sem írni. Erős stílus, Megtekert történet, teljesen egyéni világlátás. csak ajánlhatom ;-)

Bár én angolul olvastam, imádtam minden sorát :) egyszerre aranyos, ahogy nyomon követjük Sen gyerekkorát, és hátborzongató a temetőt belengő hangulat miatt. Coralinhoz hasonlóan itt is egy újabb világ terül elénk, amiről azt hiszzük ismerjük, de mégis tele van meglepetésekkel és izgalmas kalandokkal. Egy újabb remek Gaiman könyvet olvashatunk :)

Nagyon tudom ajánlani mindenkinek igaz egy kicsi angol tudás kell de attól még nagyon jól meglehet érteni a könyvet ha kezdő vagy. Nekem nagyon bejött a könyv !!

Még csak a filmet láttam, de az fantasztikus volt, remélem ha megszerzem a könyvet arról is hasonló véleményen leszek. A Soseholból készült BBC film, én a héten kezdtem el tölteni, szerencsére még feliratot is sikerült hozzá szereznem.

Az elején eléggé belekavarodtam hogy felváltva irta az Alsó és Felső Londonban való történteket, de aztán minden értelmet nyert. Nagyon jó könyv , vicces, mesés.. 5/4 :D

Remek, egy délutános, lebilincselő könyv. Gaiman ismét sikeresen a könyvéhez láncolt, persze ez inkább gyerekmese, és tényleg nagyon rövid (így még mindig az Amerikai istenek viszik nálam a pálmát), de szerintem így is óriásit alkotott.

Csodálatos könyv.Szerintem valami ilyesmi születne,ha az 'Alice Csodaországban' összejönne az 'Ollókezű Edward'-dal:)

Hát nekem is tetszett a könyv, úgyhogy majd a filmet is meg fogom nézni, mert azt mondták, hogy az is jó. A Soseholt még nem olvastam, de ahogy olvasom az előttem szólókat, el kell olvasnom azt is :) Ezelőtt csak a Csillagport olvastam Gaimantól, de h őszinte legyek, az nem annyira fogott meg. De ez igen, nagyon tetszett :)

Nem tudom, én nem osztom azok véleményét, akik azt mondják, hogy nem volt jó a könyv. Merőben más volt, mint a film, igaz az alaptörténet meg volt. Gaiman valóban egy zseni, és imádtam, hogy nem úgy lett vége, hogy örökkön-örökké... Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Angolul olvastam, amint megjelent, meghozattam. A történetek csodásak, ahogy ezt Gaimantől elvárhatjuk. Nem tudom, milyenre sikerült a fordítása, de hamarosan megveszem, s kiderül. Ha valaki, aki amúgy szereti Gaiman-t, ezt a kötetet nem találta jónak, az csak a fordító hibája lehet szerintem.

Érdekes. Egy szuszra el lehet olvasni, és Gaiman stílusa itt is nagyon jó.Bár a végén úgy éreztem, hogy nekem valami hiányzik belőle, de összességében jó volt. Bár osztom az előttem szóló véleményét, a Sosehol messze a legjobb könyve(most sem értem,miért nem abból lett film?), ez egy kicsit más, de jó volt.

Gaimen teljesen elvarázsolt a Soseholal. A törékeny holmik elött még a Corelinet is elolvastam és bár kevésbé de tetszet. Szerencse hogy nem ez volt az elsö könyv töle ami a kezembe akadt mert akor le nem ültem volna a többi melé. Hihetetlen nagy csalódás volt,rég olvastam olyan könyvet ami enyire ellenszenves volt. De a Soseholért még ezt is böven meg lehet bocsájtani.

Jó könyv bár igen rövid annak elenére,hogy rajzokkal is megtüzdelték és közel nem hoza a sosehol színvonalát ami magasan Gaiman elsöszámu mestermüve szerintem.

A könyv szuper, kíváncsi leszek a filmre, amit tegnap óta adnak a mozik!

Az első pár oldalon nem vártam semmi érdekeset, de ahogy haladt a történet egyre jobb lett. Sajnáltam, hogy vége...Még olvastam volna tovább :) Lekötött. izgalmas, fordulatos :)

Az elsö három-négy oldalon még nem számitotam sok jóra de utána már képtelen lettem volna leteni. Csodálatos könyv,remélem megfilmesitik. Ez baz elsö könyv amit Neil Gaimantol olvastam de nagyon megfogot. Én Többnyire Dean R. Koontz könyveit olvasom(meg van az összes) de ha Neil többi müve is ilyen akor ö lesz a második kedvenc íróm.

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Bár én először a filmet láttam, és mivel az nagyon tetszett, gondoltam h jó lesz a könyv is. De őszintén szólva nem nagyon fogott meg, a film után többet vártam, főleg h általában, ha a könyv előbb volt, mint a film, akkor a könyv jobb. Sajos itt nem ez volt, hiányzott belőle az a humor, ami a filmben megvan, és nem igazán tetszik a vége. Mert a filmben az összes szál egybefutott a történet végén, de a könyvben nem, és egyébként is olyan lehetetlen volt, az ember nem ezt várja egy rettentő gonosz boszorkánytól, na meg az a végén, ha a csaj él, és örökre sánta, és stb. amit most nem akarok leírni, mert esetle mások rám szólnak, h elmesélem a történet végét. Szóval nem igazán tetszett.

Gaiman ezúttal is a tőle megszokott fantasztikus varázslattal forgatta a tollat. Szeretem a stílusát, ahogyan mesél, és összeszedettebb gyűjtemény a Törékeny Holmik, mint a Tükör és füst.

amikor láttam a werkfilmet, teljesen "be lettem sózva", hogy hát anyám, ez egy olyan igazi nekem való film, alig várom, hogy láthassam, aztán megvettem, elolvastam, a könyv egy nagy csalódás volt, nem nagyon jött be, csak alig pár dolog tetszett a benne, de a filmben tényleg bíztam, és az nagyon tetszett elsőre is! Na az tényleg nagyon-nagyon jó volt! Majd elolvasom megint a könyvet, és lehet, h másodszorra jobban tetszik. (elsőre szörnyűnek találtam a stílusát)

Szerintem sokaknak el kéne olvasni ezt a kedves mesét! Gyönyörű! Neil Gaiman egy zseni! (báár meg kell, hogy valljam a filmbe írtak Robert De Niro-nak egy jó kis részt, kár, hogy ez nem volt benne a könyvben)

Szerintem ez a könyve sokkal jobb,mint a Csillagpor.

Film jó-könyv nem lehet rossz!!!

Szerintem Gaiman zseniális! Egyszerűen nem lehet letenni ezt a könyvet. Mindig van benne valami fordulat, csavar. Éppen ezért olyan izgalmas és magával ragadó a történet. Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet!

Ez egy szépen megírt, szép történet - de nem a nyálas, csöpögös fajtából, hanem a szó eredeti értelmében. Nagyon ajánlott.

Ez nagggggggyyyyyonjóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó =)))) Az egész történet...hát igen. tökjó <3

a film az nagyon jo és izgi a könyv se lehet rosszabb!

A film és a könyv is fantasztikusan jó!!!

A filmet látva bizonyára remekmű.

Gaiman a legjobb!